You are my Hope! (Yoonseok/Sope ff.)

part 2

Épphogy letettem a telefonom, egy hangos csörömpölésre, majd anya sikítására figyeltem fel. Azonnal lerohantam, hogy megnézzem mi történt. Anya ott állt a szekrény előtt, és sokkos állapotban figyelte a földön lévő, darabokra tört tányért. -Minden rendben? -kérdeztem azonnal. -Persze Hobi, semmi gond, csak kiesett a tányér a kezemből, és megijedtem. -mosolygott nem túl bíztatóan. -De ez biztos? -érdeklődtem még mindíg aggódva. -Persze, ne aggódj! -mondta mostmár kicsit magabiztosabban. -Hát oké... Tudok valamiben segíteni? -kérdeztem meg ismét. -Nem, már végeztem. Sikerült döntened az iskoláról? -váltott gyorsan témát. -Hát, az iskola az megvan, márcsak a szakot kéne eldönteni. -mondam kicsit aggódva. -Ó, ennek igazán örülök! És melyiket választottad? -érdeklődött. -Azt ahova Namjoon is jár. Nagyon jókat mondott róla. -keztem lelkesedni. -Értem. És melyik szakokon gondolkodsz? -faggatott tovább. -Tánc és rap. De talán a tánc egy kicsit jobban érdekelne a gyerekkorom miatt. -válaszoltam elgondolkodva. -De ugyanakkor a rap is érdekel, mert szeretném benne kipróbálni magam. És Namjoon is ott lenne. -gondolkodtam tovább. -Szerintem bármelyiket is válszd, biztos nagyon ügyes leszel benne. -bíztatott. -Reméljük. -válaszoltam végül. -Apa ma is dolgozik? -kérdeztem kis idő után. -Igen, de csak 4-ig. -mondta lelkesen. -De csak ha nem jön közbe neki semmi. -tette hozzá. -Akkor este nem megyünk el együtt valahova? -csillant fel a szemem. -Elmehetünk, ha apádnak lesz hozzá kedve. -mondta kedvesen. -Rendben! Addig ha nem gond, visszamegyek a szobámba. -Persze menj csak! -kaptam a választ. -Oké, de ha kell valami szólj! -ígértettem meg vele. -Persze, szólok, menj nyugodtan. -kaptam a választ. Ezzel fogtam magam, és megindultam vissza a szobámba. Ott ugyanúgy nem csináltam semmit, csak feküdtem az ágyban és agyaltam. Gondolatmemetemet ismét telefonom csörgése zavarta meg. -Ó, hogy milyen népszerű vagyok ma basszus...-szidtam magam, illetve az engem kereső személyt. Egy ismeretlen szám volt, így nem vettem fel, de amikor már tizedszerre is megszólalt ugyan az a szám miatt a telefonom, mérgemben odakaptam, és idegesen vettem fel. -Igen? -kérdeztem nem túl kedvesen. -Jung Hoseok? -szólalt meg a vonal másik végén egy idegen férfi hang. -Igen, én vagyok. Ki keres? -kérdeztem mostmár kedvesebben. -Lee Minhyuk vagyok, a Városi Idolképző Főiskola igazgatója. Úgy hallottam, hogy ön is érdeklődik iskolán iránt. -kezdte a férfi. -Igaz a hír? -kérdezte. -Igen, valóban gondolkodtam rajta. -válaszoltam. -Ez remek hír! -lelkesedett a férfi. -És melyik szakunk érdekelné? -érdeklődött tovább. -A tánc és a rap. -mondtam ma már sokadszorra. -Holnap lesz egy nyílt napunk a tánc szakon. Ha gondolja, jöjjön el. Szívesen látjuk! -mondta kedvesen a férfi. -Valóban? -lepődtem meg. -Köszönöm, szerintem ott leszek. -mondtam néhány másodperc töprengés után. -Ez remek hír! Akkor várjuk önt! -mondta kedvesen a hang a vonal végén. -Köszönöm a lehetőséget! -köszöntem el. -Mi köszönjük, hogy minket választott! -köszönt el végül. -Akkor holnap látjuk egymást! -szólalt meg ismét a férfi. -Viszhall'! -monda ki végül. -Viszhall'! -köszöntem el én is, majd bontottam a vonalat. Sokkos állapotban feküdtem az ágyamban tovább, mire észbe kaptam, hogy erről a dologról anyának is szólni kéne. Egy olimpiai bajnokot megszégyenítő sebességgel ugrottam ki az ágyból, és szaladtam anyához. Végighallgatott, és nagyon boldog volt. -Nahát, Hobi, ez igazán nagyszerű hír! Ezt meg kell ünnepelnünk! -mondta lelkesen. -Még nem vettek fel, csak behívtak egy nyílt napra, hogy nézzem meg az iskolát. Semmi komoly dolog nem történt. -próbáltam magyarázni anyámnak, de lehetetlen volt. Túlságosan is belelkesedett.  -Ezt apádnak is el kell mesélned, ha haza ért! -tette hozzá. -Hátha ennyire szeretnéd...-egyeztem bele. -Megyek és főzök valami finomat ennek örömére! -mondta, és már el is tűnt a konyhában. Igen. Ez az én anyám. Vannak dolgok, amikért túlságosan is tud lelkesedni, de ezt nagyon szeretem benne. Ebben a pillanatban hallottuk, ahogy nyílik az ajtó, és apa belép rajta.

--------------------------------------------------
Sziasztok!
Itt is lenne a 2. rész!
Tudom, kicsit rövid lett, és nem is a legjobb, de igyekszem.
Ha tetszett csillagoz és kommentelj!
Szép napot!😊