Pihenés

284 16 2
                                    

Britney

Reggel egyszál melltartóban ébredtem. A hajam vizesen lógott az arcomba, alig tudtam kiszedni onnan. A hülye tincsek beleragadtak a csapzott homlokomba, és legnagyobb undoromra a számból is ki kellett kapargatnom. Ha ehhez még hozzávettem azt, hogy Bite, az ágy mellett ült, és finoman rángatta a takaróm, akkor konkrétan a úgy néztem ki, mintha a kutya szájából rángattak volna ki.

Az éjjeliszekrényre néztem, ahova ki volt készítve pár fehér tabletta és egy pohár víz. Remegve emeltem fel a karomat, és egy csiga lassúságával odanyúltam a gyógyszerért, ha éppenséggel valami drogot vettem volna be, az sem érdekelt, mert legalább az is elmulasztja a kretén lüktetést a fejemben, amitől úgy éreztem magam, mintha egy csónakon hánykolódnék a tengeren, és belülről szakította szét a fejem.

Felültem az ágyban. A víz alatt még volt egy üzenet is.

Britney!
Elmentem edzeni, kábé fél négyre visszaérek. A tabletta Aszpirin, vedd be, mert elég rendesen kiütötted magad. A vízben nincsen semmi, nem a csapból van. Reggel vettem egy ásványvizes flakont. Abból. Samuel.

Megnyugtatott a tudat, hogy ez Samueltől származik, úgyhogy egyszerre bekaptam mindkét tablettát, és ráhúztam a vizet. Több dolog is feltűnt a levelével kapcsolatban. Ha mondatról elemeztem, akkor az egyik az volt, hogy már délután van, aztán, hogy nem drog, hanem Aszpirin, hogy bár nem mondták, hogy ne igyunk a csapból, ő mégis figyelt rá, hogy a macskajajom mellé ne kapjak még három napos hígfosást se.

Miután realizáltam, hogy bűzlik a szám, bementem a fürdőbe, hogy valamennyire visszatérjen a rendes énem. Bite úgy követett, mintha egy testőr lenne, de sajnos ki kellett zárnom. A nappaliban ott feküdt Scratch is, de őt nem annyira érdekelte a jelenlétem, mint kölyök társát. Valószínűleg ő már belenyugodott az élet dolgaiba, csak Bite-nak volt minden új. Útközben ránéztem az órára, ami délután négyet mutatott, ami azt jelentette, hogy Samuel elnézte fél órával a ketyegőjét.

A fürdőben tükör előtt azt hittem dobok egy hátast. Az mellékes, hogy a hajam egyenértékű volt egy szalmakazallal, független attól, hogy tudtam nem lesz egyszerű dolog kibontani, de ahogy az egyéb testrészeim kinéztek, az egyenesen förtelmes volt. A szám sebesre volt harapva, a nyakamon óriási lila folt éktelenkedett. A szemem vörösen bevérzett, és fekete karikák húzódtak alatta, részben a kialvatlanság, részben az elkenődött szemfesték miatt. A karomon és a hasamon kék-zöld foltok voltak, amiknek eredetét nem igazán tudtam hova tenni. Egyedül egyről tudtam hogy akkor szereztem, amikor bevágtam magam a háló kilincsébe, mert Samuel finoman szólva is, nekidöntött az ajtónak.

Először fogat mostam, aztán beálltam a zuhany alá. A forró víz végigzubogott a hajamtól egészen a lábujjamig. A hajam így vizesen még büdösebb lett, de alapból is beszívta a szórakozóhelyen terjengett füst és alkohol szagát, éppen ezért inkább kiöblítettem még kétszer.

Tusolás után már sokkal inkább elfogadható volt a külsőm. A hajam beszárításával most kivételesen nem foglalkoztam, nedvesen hagytam a hátamra omlani, kivettem a varázs hajápolószerem, ami egyben volt balzsam és hajkifésülés könnyítő, amitől a bontókefe siklani kezdett a tincseimen. A sminkem félig a zuhany, félig az utána alkalmazott arclemosó tüntette el.

A foltjaimmal nem tudtam mit kezdeni, azokra csak ráhúztam a szállodai fürdőköntöst, miután alaposan bekrémeztem magam a testápolóval. Hallottam az ajtó csapódását, ezért átcseréltem, és összehúztam a majdnem földig érő selyemköntösöm magamon.

Kisétáltam a szobába, ahol Samuel éppen a telefonját nyomkodta. A fürdőszoba ajtajának csapódása után felnézett, és rám mosolygott. Halványan viszonoztam, és leültem mellé. Bite, ahogy észrevett, felállt, és odaszaladt hozzánk, majd ráfeküdt a mezítlábas lábfejemre.

Love in the CastleDonde viven las historias. Descúbrelo ahora