A huszonegy éves Sydney Way terhes. És nem mástól, mint a szerelmétől, a nála tizenkilenc évvel idősebb Jack O'Brien-től. A bonyolult kapcsolatukat csak nehezíti Sydney terhessége, de a férfi próbál mindenben mellette állni. Vajon túl éli a kapcsola...
Ideje a nulladik vizsgálatnak. Jack teljesen bezsongott ettől a vizsgálattól. Három órával előbb kész volt és a kicsi konyhámban állt. Reggelit készített és vigyorgott, mint a jó gyerek. Én meg köntösben, frissen megszárított hajjal néztem. A kezembe nyomott egy tányér nutellás palacsintát rajta banánkarikákkal. Jaj, de annyira szeretem. Persze, Jacket is imádom, de a nutellás palacsinta... Nem, Jack viszi a pálmát, az fix.
- Jaj, de édi vagy. - mosolyogtam rá. Leültem a konyhapulthoz a bárszékre fogtam egy villát és egy kést és elkezdtem falatozni a palacsintából. De az első falat után megálltam. Itt valami nem stimmel. És most nem arra gondolok, hogy reggel hánytam. Nem. Ez nem rendes kaja. - Kicsim... - kezdtem de Jack egyből a szavamba vágott.
- Cukormentes nutella és palacsinta - ez mellbe vágott. - Tudom, hogy nagyon szereted a nutellát, de kutattam egy kicsit és a kicsinek nem tesznek jót a következők: - előhalászott a zsebéből egy cetlit és a rajta szereplő dolgokat felolvasta. - Nyers hús, cukros ételek, nyers hal, vagyis inkább minden hal, nyers tojás, kész ételek, koffein, alkohol, pasztőrözetlen sajt, nyers tészta, és természetesen a romlott ételek.
- Te ennyit kutatsz a baba érdekében? - most meghatódtam és nem csak a hormonok beszélnek belőlem. - Nagyon cuki vagy. - odamentem Jackhez és megöleltem. Hiába édes, a nutella az enyém. - Hol van a nutellám?
- Sydney...
- A baba is nutellára vágyik. Sydney is nutellára vágyik.
- Biztos? Mert ha úgy emlékszem tegnap hánytál a sok török mogyorótól. Lehet, hogy a babának nem tetszik.
- Az nem lehet! Egy próbát megér. - Jack egy pillanatig gondolkodott, hogy most az ösztöneire vagy az éhes hasamra hallgasson. De megesett rajtam a szíve, így odaadta a fincsi nutellát. Egyből felnyitottam és egy kiskanállal már a számban is landolt. Egy perc sem telt el azóta, hogy lenyeltem a nutellát, valaminek nem tetszik. Vagyis valakinek nem tetszik. Ó ne tedd ezt velem kicsikém. De megtette. A nutella visszafelé indult én pedig a fürdő felé rohantam. Jack pedig utánam. Jack mint egy lovag a hajamat fogta, miközben én öklendeztem. Bizonyára szexi látvány lehetett (természetesen szarkasztikusan értem) - A baba nem szeret. - mondom Jacknek lebiggyesztett ajkakkal. Jack felnevetett.
- Már hogyne szeretne. Az anyukája vagy. Csak még nem alakult ki az ízlése. Vagy jobban szereti a sós dolgokat, mint én.
- Nem hiszem! - mondtam egy kicsit kótyagosan. - A tegnapi gyümölcs nagyon ízlett neki.
- Na! Akkor haladunk. Csinálok neked gyümölcssalátát és Smoothiet. És ha a babának tetszik teszek bele fehércsokit.
- Ó a fehércsokit nagyon szeretjük. - mosolyodtam el.
- Te addig készülődj csak kicsim. - homlokon csókolt és kiment a konyhába készülődni. Én felkeltem a földről és a hasamat simogatva azon agyaltam, ki szereti a gyümölcsöt a családban. Joseph hús párti, minden mennyiségben. Apa nem annyira szereti gyümölcsöket. Én szeretem, de azért és édesség párti vagyok, de azt is csak mértékkel. Jack szüleiről nem tudom, majd utánajárok. De ki is szerette igazán a gyümölcsöket? Lassan leesett, hogy ki akart velem mindig gyümölcsöt etetni és ki evett mindig nasira, reggelire és vacsorára gyümölcsöt. Anya. Egy kicsit könnyes szemekkel lenéztem a hasamra. Tehát a nagyira ütöttél kicsikém. - Sydney! - szólt Jack. Nem válaszoltam, továbbra is a hasamat bámultam. - Sydney. - Jack a fürdő ajtóban állt és egy kicsit meglepődött, mikor meglátta a könnyeket. - Mi a baj, szerelmem?
- Rájöttem ki szerette nagyon a gyümölcsöket a családban - mondtam. Jack összevonta a szemöldökét. - Anya. -ezen elmosolyodott. Lassan odasétált hozzám, a hatalmas kezét a hasamra tette és homlokon csókolt.
Miután megjöttünk a nulladik vizsgálatról, Jackkel az eredményeket vizsgáltuk. A kanapén ücsörögtünk, az asztalon egy hatalmas tál gyümölcs díszelgett. Jack egyik oldalán a laptop a másik oldalán én. Máris úgy viselkedünk, mint egy család.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
- Drágám, mikor jön apukád? - Na, igen. Apa még nem tudja, hogy nagyapa lesz. Először mindenképp meg akartunk bizonyosodni arról, hogy a baba egészséges. És igen, az.
- Most hétvégén - apa tudja, hogy Jackel újra összejöttünk. Azt mondta számított a dologra. Egy kicsit még böki a csőrét, de tiszteli azért Jacket, hogy ő maga kereste fel, mielőtt idejött volna és áldását kérte. - És Joseph meg Cameron is jön.
- Akkor ne térjünk ki arra, hogy hogyan lettél terhes.
- Alapból sem akartam. - Átnéztem a válla felett, hogy megnézzem, mit csinál a laptopján. Nem láttam miket írogatott a OneNote táblázatába, de nagyon összeszedetten csinálta és a táblázat maga áttekinthető volt, sok képpel. - Mit csinálsz?
- Ez egy terv.
- Milyen terv?
- Életünk terve. - mosolygott rám. Az ölébe tette a laptopot így láthattam, hogy mit rakott be. Én már az első pontnál elakadtam. - Költözés?
- Igen
- De hát, ez tökéletes - néztem körbe. Ilyenkor tűnik fel, hogy kettőnknek tökéletes. De már akkor nem fogunk elférni ketten a konyhában ha megnő a hasam. Csak egy hálószoba van és egy fürdő, a nappaliban is egy háromszemélyes kanapé épphogy elfért. Amikor egyedül éltem sokkal nagyobbnak tűnt, de így... - Igazad van - mondtam egy kicsit szomorúan. Három éve ez a hely a magányom erődje, de anya leszek, és itt van nekem Jack. Nem kell többé erőd. - Akkor keresünk lakásokat?
- Igazság szerint... Emlékszel arra a lakásra, amiért még három éve odáig voltál? - bólintottam. Hogyne tudtam volna elfelejteni azt a lakást, miközben olyan gyönyörű volt és hatalmas. Tökéletes lenne hármunknak. De három éve volt, így tuti eladták már. - Na, igen, megvettem - Mint mondtam eladták, de arra nem számítottam, hogy Jacknek. Felvontam a szemöldököm és csodálkozva meredtem rá. - Már akkor megvettem, mikor még együtt voltunk. Amikor szakítottál velem oda akartam adni a lakást, hogy legalább legyen egy gyönyörű tető a fejed felet. De elmentél. Így most ez egy gyönyörű meglepetés.
- Jack... - hirtelen köpni nyelni nem tudtam, olyan izgatott lettem. Mi mást tehettem volna, mint megcsókolni a szerelmemet. - Szeretlek - mosolyogtam rá.
