Help Me! ✔️

×5×

ARIANA GRANDE

Miután elénekeltem a Nasa-t mosolyogva léptem le, a fekete színpadról. Amikor már látótávolságon kívűl voltam, egyből komorra váltottam. Nem voltam jó kedvemben.

-Ariana, minden oké?-kérdezte Scooter.

-Igen.-feleltem.

-De nem úgy nézel ki.-rázta a fejét.-Gondolom Shawn miatt vagy ilyen. Elkell felejtened őt. Nem búslakodhatsz miatta.

-Igen, tudom. De szerettem őt és még most is szeretem. Kínoz a hiánya. Tudom, hogy nem ölelhetem meg, hogy nem csókolhatom meg...nem érhetek hozzá többé. Tudom, hogy nélkülem sokkal jobb neki. Tudom, hogy nélkülem boldog. Csak egy nyűg voltam a számára. Éjszakákon át sírtam miatta. Mindig, csak nézem is Instáját, Twitterjét, Facebook-ját. Mindegyik platformot, amin regisztrálva van. Visszagondolok, a közösen eltöltött pillanatainkra, meg a hangjára, mosolyára, szavaira, aggodalmas vagy boldog, esetleg dühös pillantásaira. Hiányzik az egész lénye és nélküle nem vagyok teljes. Fáj, fáj hogy nem velem boldog. És tudom, hogy soha többé nem lehet az enyém.-ráztam meg szomorúan a fejem, s egy két könnycsepp is legördült az arcomon. Megfordultam, és lassan elsétáltam. Mikor az ajtó kilincsére rátettem a kezem.-És én csak vissza akarom kapni őt.-suttogtam, majd lenyomtam a fémet és beléptem a nagy faajtón.

Leültem a tükröm elé és farkasszemet néztem önmagammal.

Halisztook embiik!
Nos, sajnálom, hogy nem volt sokáig folytatás, de most visszatértem és megpróbálok rendszeresen részt hozni.
Remélem, hogy tetszett!
Puszi❤️