✔️A way to say goodbye. ✔️[Bakugo x Reader x Midoriya] ✔️(HUN)✔️Befejezett✔️

2. A titokzatos képesség.

Másnap ahogyan Uraraka megjósolta volt is egy gyakorlati órájuk. 

Mindannyian felvették a jelmezeiket. [Név] mindenkinek a jelmezét megcsodálta hisz ő most látta ezeket először. De persze a többiek is alaposan szemügyre vették új társuk öltözetét. [Név]-nek egy fehér egyrészes ruhája volt az elején halvány virágmintával. A nyakánál és az oldalán sötétebb részek voltak és hátul volt rajta egy sötét masni is.

Pontosan ilyen:

Ehhez a ruhához egy pár fehér cipő társult még, enyhén magasított sarokkal és apró fehér masnival az oldalán.

- Ez nem is hasonlít jelmezre. Inkább valami tradicionális ruhára.

- Ja, már majdnem kimonó.

- Valami jobban kivágottnak jobban örültem volna.

Kezdtek el róla beszélni a fiúk. Midoriya pedig próbálta csitítani őket, mert látta, hogy [Név] meghallotta.

Ekkor lépett közelebb Bakugou. Egyenesen Midoriyához sietett. És megragadta ruháját.

- Remélem nem felejtetted el, hogy mit ígértem neked tegnap Deku!!

- Nehéz lett volna elfelejteni.

A két fiú még egy pillanatig farkas szemet néztek egymással. Aztán Bakugou úgy döntött még a tanárok megérkezte előtt szarrá veri Dekut. Ebben a tervében viszont valami megállította. Egy apró hűvös fuvallat.

Amíg Bakugou Dekuval volt elfoglalva [Név] odasétált hozzájuk olyan lassan, hogy észre sem vette egyik fiú sem. Lábujjhegyre állt, hogy közelebb legyen a nála egy teljes fejjel magasabb szőkéhez. Majd Katsuki legnagyobb döbbenetére lassan ráfújt egy lég-puszit a fiú a nyakára.

Ettől Bakugouban kihagyott egyet az ütő. Kiejtette a kezéből Midoriyát majd kezét a nyakához kapta és hátrálni kezdett [Név]-től.

- TE MEG MI A SZART CSINÁLSZ BAZDMEG???? – kiáltotta miközben olyannyira elpirult, hogy még méterekről is látni lehetett.