Nézz a szemembe | Ruel Fanfiction | Befejezett

13. A csók

Este kaptam egy smst, hogy hétvégén újra buli lesz Lucasnál. A héten mindenki arról beszélt, hogy mennyire jó lesz ez a buli. Őszintén semmi kedvem nem volt hozzá. Kai egész héten nyaggatott, hogy mennyek velük, így kénytelen voltam. Viszont megfogadtam, hogy maximum egy gyenge pohárkával iszok. Sokmindenkivel beszélgettem és rengeten alá írták a gipszemet. Ruel és Ruby kézen fogva sétáltak be a konyhába. Megpróbáltam nem oda figyelni rájuk, de lehetetlen volt. Ruby vinnyogva nevetett mindenen amit mondott neki a barátja
- Hogy érzed magad? - ült le mellém Lucas.
- Remekül. - mosolyogtam rá.
- Van cyder az alagsorba ha gondolod. Nem erős és finom. Gondolom nem akarod úgy végezni, mint a múltkor.
- Rendes tőled. - simítottam meg a vállát.
- Felhozom neked. - állt fel.
- Hagyd csak, majd én lemegyek érte. - húztam vissza.
- Oké. A nagy fehér hűtőbe van.
Amíg beszélgettünk a gerle pár eltűnt a konyhából és nem láttam őket sehol. A pincébe vettem az utam. Csendes volt és sötét. Felkapcsoltam a villanyt és a kanapén ott ült Ruel és Ruby az ölébe volt. Csókolóztak. A számhoz kaptam a nem törött kezem. Gyorsan vissza fordultam és becsaptam az alagsor ajtaját. Tudtam, hogy együtt vannak meg minden, de sosem láttam őket csókolózni. Sziven ütött és rám jött a sírhatnék. A könnyeim potyogtak, így gyorsan a bejárati ajtó felé vettem az irányt. Beleütköztem Aaronba.
- Hé, jól vagy?- kapta el a vállaimat.
Csak ráztam a fejem. Magához ölelt és együtt kisétáltunk a kocsihoz. Elhajtottunk a bulitól a város szélén állt meg. Kinyitotta a csomagtatót és leültünk oda. Neki dőltem és úgy sírtam tovább.
- Ruel a baj?- szólalt meg.
- Honnan tudod?- szipogtam.
- Elég nyílván való. Mitörtént?
- Azt hittem, higy utálom amiatt amit tett, mármint a költözés. Viszont rá kellett jönnöm, hogy nem. Mióta vissza jött csak rá gondolok és nagyon fáj, hogy ő utál. - magyaráztam
- Miért utálna?
- Azt hiszi, hogy bántottam Ruby múltkor az ebédlőbe.
- Mindenki látta, hogy nem.
- Úgyis Rubynak fog hinni. - sóhajtottam.
- Hülye ribanc. - mondta felháborodva.
- Tudom.
- Ruel egy idióta, ha inkább vele van helyetted.- szorított magához.
- Köszönöm. Jobb barátot nem is kívánhatok.
Csendben űltünk tovább. Jól esett, hogy ott van nekem ő. Egy igaz barát. Mióta elkezdődött az új év Aaron és én egyre jobb barátok lettünk és ennek nagyon örültem. A telefonja csörgése törte meg a csendet. A többiek hívták, hogy hol van. Mielőtt vissza ment értük engem haza dobott