Nézz a szemembe | Ruel Fanfiction | Befejezett

18. Találkozzunk

Hétfőn már újra mellette ültem és ismét a kis csapatunkkal töltötte az idejét. Ruby gyilkos tekintettel figyelt minket amikor elsétáltunk mellette.
- Szia. - kapta el a karomat a folyosón Lucas.
- Oh szia. - fordultam felé.
- Jól eltüntél a buliból.
- Igen, nem voltam valami túl jól. - hazudtam.
- Lenne kedved kávézni ma suli után?- kérdezte kedvesen.
- Milliet látogatom meg, mert beteg lett. Mit szólnál a péntekhez?
- Az jó lesz. Suli után a parkolóban foglak várni. - felelte majd otthagyott.
- Nagyon próbálkozik. - szólalt meg mögöttem Ruel.
- Csak barátok vagyunk. - védekeztem hevesen. Így is volt.
- Oké, elhiszem. - felelte egyszerűen.
A hét nagyon hyorsan telt. Milliehez felváltva jártunk és lassan el is jött a péntek. Az utolsó órám után Lucas a parkolóban állt. Megöleltem köszönés képpen és beszálltunk a kocsiba. Pont oda ültünk a kávézóba ahova legutóbb is és ugyan azt rendeltük.
- A buliba nem nagyon tudtunk úgy igazán beszélgetni. Szóval mi történt a kezeddel? - kérdezte.
- Rá estem. A lépcsőn megbotlottam és rosszul tompítottam. - meséltem a már jól begyakorolt kamu sztorimat.
- Olyan béna tudsz lenni. - nevetett és rázta a fejét.
- Tudom. - mosolyogtam.
Gyönyörű mosolya van és igazán aranyos amikor nevet. Ha nem lennék totál szerelmes másba adnék neki egy esélyt. Nem csak külsőre aranyos és helyes, de belsőleg is nagyon rendes. Sms-em jött amikor már vay 2 órája ültünk ott.
"Tudnánk találkozni? A szokásos helyünkön?" Ruel volt a feladó. Kihagyott egy ütemet a szívem. Elnézést kértem Lucastól és ott is hagytam. Sietősen sétàltam a bunker felé.