Nézz a szemembe | Ruel Fanfiction | Befejezett

4. Csend

Nem szóltunk egymáshoz. Fél hatkor Aaron vett fel a suli előtt.
- Haza vigyünk?- kérdezte meg Ruelt.
- Nem kell.
- Gyere, úgyis útba esel. - erősködött.
 Beült hátra és csendben mentünk. A házunk előtt rakott ki minket.
- Köszi Aaron. - mondtam és besiettem a házba.
Szó nélkül rohantam fel a szobámba és újra elsírtam magam.
- Kicsim, minden rendben van?- nyitott be anya.
- Minek jött vissza?- nyögtem ki.
Szó nélkül odajött és átölelt. Másnap ismét Aaron várt a ház előtt.
- Figyu mielőtt elindulunk tudod, hogy Ruel velünk lesz. Nem kell jóba lenned vele csak viseld el kérlek. Ugyan úgy a barátunk ez nem változott.- mondta
- Jól van. - sóhajtottam.
- Köszönöm. - simogatta meg a vállam és beindítottam a kocsit.
Felvettük a többieket és a sulinál találkoztunk Ruellal.
- Sziasztok!- pacsizott le a fiúkkal és ölelte meg Milliet.
Reménykedve fordult felém, de én egyből elindultam be a suliba. Ránézni se voltam hajlandó. A folyamán nem igazán szólaltam meg. A többiek viszont jól elvoltak. Délután újra mehettünk a büntetésbe, most viszont Mrs. Harrison figyelt ránk. Nem szóltunk egymáshoz. Próbáltam végig gondolni a dolgokat, de egyszerűen képtelen voltam rá. Folyton csak az a fájdalmas érzés tért vissza. Ő az első padban egy könyvet olvasott. Az idő pedig nagyon lassan telt. Fél 6-kor elengedett minket az igazgató felesége. Gyalog indultam haza, mivel Aaron nem tudott értem jönni. Ruel mögöttem jött, hisz egy helyen laktunk. Egy darabig így sétáltunk.