💚 Nélküled | Hardzello | Hun ✔

18. rész

(Elérkeztünk ahhoz a részhez, ami előtt egy-két szívrohamra meg fangörcs-rohamra fel kell készülni)

Ben szemszögéből

Joe belépett a szobámba, kezében Cardy B-vel. "Szia..." köszönt mosolyogva. "H-hello!" Francba! Miért vagyok ilyen ideges? Ez csak egy hülye videó! "Gwil neked is elmondta, amit gondolt?" kérdeztem, mire ő bólintott. "Szuper. Akkor állítsd be a dolgokat, addig én elmegyek a mosdóba! Csak egy perc az egész és jövök!" mondtam. "Okézsoké!"

Beléptem a fürdőbe, becsuktam az ajtót, és odamentem a tükörhöz. Egy kis vizet locsoltam az arcomra. "Ez az Ben, menni fog!" nyugtatgattam magamat a fejemben. Hamarosan le is nyugodtam egy kicsit, és visszatértem Joe-hoz a szobába.

Amíg én a fürdőszobában voltam, addig ő ráfektette Ben Cardy-t az ágyra, és abban a pillanatban, amikor én kiléptem az ajtón, épp ő is helyet foglalt. Már mindketten korábban átvettük az öltönyünket egy sima fehér pólóra, így azzal nem kellett foglalkozni. "Készen állsz?" kérdezte Joe, amint kényelmesen elhelyezkedett Cardboard Ben mellett.

"Mondjuk rá..." feleltem, majd lefeküdtem mellé. A karomat a fejem alá helyeztem, felhúztam a térdem, és vártam, hogy Joe elkezdje a videót.

Joe megdörzsölte az arcát, majd egy halk felmordulással Cardy B felé fordult. "Oh, ugye most csak szórakozol velem!" mondta felháborodottan. "Szia-- aha, szia, igen!" drámai szünetet tartott, majd: "Hello! Tudom, igen, újra itt! De ide figyelj! Oké?" Az ujjával Ben Cardy fejére mutatott. "Hallgass ide! Megértem. Oké? A köztünk lévő vonzalom nyílvánvaló." Nem tudtam, most tényleg csak rögtönzi ezt az egészet, vagy előre betanulta, minden esetre nagyon jól előadta.

"És... mi is csak emberek vagyunk." folytatta. "(Vagyis inkább csak én vagyok ember) de ez nem számít, oké? Ez nem történhet meg még egyszer!" Joe lába az enyémhez súrolódott, mire összerezzentem. Na jó, ha ennek vége, elhúzok a mosdóba könnyíteni magamon...

"Sajnálom, én megyek, viszlát!" azzal a másik oldalára - vagyis felém - fordult. Na itt jövök én. "Ah, na ne szórakozz velem!" "Hé, pajti!" szólaltam meg végre én is. "Szia..." Joe úgy tett, mint aki nem számított arra, hogy én is ott fekszek a másik oldalán. "Uh... Jól vagy?" kérdezte. "Ja, szuperül... szuperül vagyok." "Akkor jó."

Kínosan nézegettünk mindenhova, csak a másikra nem. "Találkoztál már ömm..." mutatott most Cardboard Ben-re. "Ja, mi uh... találkoztunk tegnap éjjel." Joe elhúzott szájjal bólogatott, majd összeszűkítette a szemét. Újra felé fordultam, ránéztem, és vártam a következő lépését. Ő felhúzta a vállát, majd megemelte a takarót, hogy kettőnkre borítsa, mire én beharaptam a szájam.

Joe ugyanazzal a mozdulattal leállította a videót, a mellkasomra támaszkodott, és átvetette a lábát a derekamon. Olyan volt, mintha ráült volna a lábamra, de mivel már korábban felhúztam a térdem, inkább csak nekidőlt. A torkomon akadt a levegő.

Joe kuncogott egy sort, majd így szólt: "Megcsináltuk, Ben!" Aham, megcsináltuk... viszont ha még egy centivel lejjebb csúszol, megérzed az ágaskodó farkamat... és az szerintem egyikünknek se lenne jó.

Ó, úgy magamhoz szorítanám! Ajkainkat újra egyesíteném! Beletúrnék a hajába... Érezni akarom! Közel akarok lenni hozzá. Minél közelebb. Olyan sok mindent akarok csinálni vele... De nem lehet, nem kéne hülyét csinálnom magamból.

Még mindig a mellkasomon támaszkodott, kezében a mobiljával, amin újra végignézte a videót - és közben csigalassan ugyan, de csúszott lefelé a lábamon. Hogy az a--!

Joe szemszögéből

Felhúztam a vállam, majd kettőnkre borítottam a takarót. Mindent pont úgy csináltam, ahogy Gwilym mondta - átvetettem a lábam Ben derekán, és nekidőltem a lábának, a kezemmel pedig a mellkasán támaszkodtam. Remélem nem érzi, milyen kemény a szerszámom...

"Megcsináltuk, Ben!" Ahogy ott, a mellkasára nehezedtem (kezemben a telefonommal, amin közben megnéztem a videót), Ben reakcióját figyeltem. Először nagyon meglepődött, aztán összevonta volna a szemöldökét. Még mintha a fogait is összeszorította volna! Ugh... ez nem jó így, most nagyon mérges lehet!

Éreztem Ben forró felsőtestét a tenyerem alatt. Ó, hogy végigfuttatnám rajta az ujjaimat! Érezni akarom a kezét, a hasát, a hátát - az izmait...! Úristen de gyönyörű érzés lehet! (Igen, ez nagyon sok 'érzés' volt de nem találtam semmi mégfelelő szinonimát na :C) Oda akarok bújni hozzá, és a nyakába temetni az arcomat! Azt akarom, hogy átöleljen, és soha ne engedjen el többé. Azok között a karok között biztosan mindentől védve lennék.

Ahogy egy picit arrébb raktam a kezemet a mellkasán, Ben hirtelen felült, megragadta a karomat, és átfordított minket. A hátam a matracon landolt, ő pedig fölém tornyosult. A kezeimet a csuklómnál fogva a fejem fölött tartotta. Egyenesen belenéztem a szemébe, kissé ijedten, hogy vajon mi fog történni a következő pillanatban. Még mindig összevont szemöldökkel bámult vissza rám, majd megszólalt: "Joe... szörnyű hibát vétettél!"

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

Muhahahaha! Tudom, hogy kegyetlen vagyok 😈