~JUST A DREAM~ [Marcus&Martinus] /BEFEJEZETT/

•2•

Tehát amikor hazaértem,örömmel mondtam anyának, hogy láttam Marcus Gunnarsent az ajtóban.

*másnap*

-Reachel, kelj fel!-szólt apa.

-Még csak fél hét van, mi olyan sűrgős?-ébredeztem.

-Anyáddal elmegyünk, mert ma korábban a munkahelyünkre kell menni. Tehát csak szóltam, hogy ha felkelsz, ne keress minket, valamint ha lehet ne aludj el. Na most mennem kell szia!-puszilta meg a homlokom.

Mivel ismerem magam, biztosan elaludnék, ezért nem aludtam vissza.
Megcsináltam a hajam, és felöltöztem.

Már 7:15 volt, ezért indultam.
Marcusék háze előtt megáltam, és bámultam.
Erre valaki tiszta erőből meglökött hátulról.

-Héj...!-estem a kemény betonra.

-Na most védd meg azt a két b*zit! Azt hiszed megfélemlítesz azzal, hogy megszirítod a galléromat?-üvöltött Henry, a haverjai pedig mögötte röhögtek.

-Te meg akkor ne gúnyold őket! Mert akkor tudsz jampi lenni, ha meg meglátod őket futsz a faszba.-próbáltam felállni.

De Henry adott egy pofont, ami miatt bevérzett az orrom. Ezután otthagytak engem.
Csak ültem a betonon, és könnyeztem. Törölgettem vérző orrom, ami miatt csak jobbam elkezdett vérezni.

Amikor már azon a szinten voltam, hogy felálljak, ahelyett segített felnállni egy fiú. Nem tudom ki volt az, hátulról segített fel. 

-Köszönöm...-fordultam meg, és láttam, hogy Marcus volt az.

Reflex szerűen raktam oda a kezemet az orromhoz, hogy eltakarjam a fiú elől a vérzést.

-Jól vagy?-aggódoskodott.

-Persze, jól vagyok...de most mennem kell az iskolába.

-Nem mész sehova! Kék,zöld folt vagy mindenhol, az orrod vérzik, és horzsolás van az arcodon. Otthon vannak a szüleid?

-Nincsenek. Ezért kénytelen vagyok suliba menni.

-Gyere be hozzánk, igaz most Emmán, Tinuson és rajtam kívül nincs otthon senki, de nem baj.

És itt megállt bennem az ütő.
Marcus Gunnarsen behívott engem az ő házukba....

-Ö...oké.-ezután megfogta a hátamat a fiú,és bekísért.

-Srácok, egy vendég érkezett.-mutatott be Marcus Tinusnak és Emmának.

-Szia.-köszöntek, de nem néztek rám.

-Khm...Martinus, ez egy MMer aki tegnap megvédett minket.-erre Tinus egyből felkapta a fejét.

És meglátta, hogy vérzik az orrom.

-Szia!-ölelt át.-Mi van az orroddal?-kérdezte.

-Azok a nyomorékok megvertek itt kint az előbb, mert tegnap megvédtelek titeket, mert folyton szidott.

-Szard le. Mi is azt tesszük. Majd ha egyszer ő is színpadon áll, és több rajongója lesz, mint nekünk, magyarázhat. Ebből látszik, hogy önfejű.

Ezután megcsörrent a telefonom.

~Szia kislányom!
~Szia apa. Mit szeretnél?
~Iskolában vagy?
~Öö...i-igen,szünet van.
~Csak azt akartam mondani, hogy anyáddal egy ideig nem leszünk otthon, itt kell maradnunk, keress az osztályodból valakit akihez tudsz addig menni.
~De nekem nincsenek ba...*letette*

-Mit mondott?-kérdezte Marcus.

-Nem tudom hogy miért, de egy pár napig nem lesznek itthon, ezért valakit kell keresnem akinél addig lakok, de itt csak az a bökkenő, hogy egy barátom sincs.