~JUST A DREAM~ [Marcus&Martinus] /BEFEJEZETT/

•11•

-CSAK EGY KÉRDÉST TETTEM FEL NEKI, BASSZALAK SZÁJBA!-hangzott el a veszekedés.

Istenem...mondtam Marcusnak, hogy őt szeretem, nem Tinust, miért csinál belőle ekkora problémát?

-Fiúk!-rontottam be, mire mindketten hirtelen elhallgattak, majd rámnéztek.-Komolyan, Marcus? Mondtam, hogy téged szeretlek, ne csinálj belőle ekkora ügyet!

-De Tinus összeakart veled jönni, miközben tudja, hogy már együtt vagyunk!-panaszkodott.

-Honnan a lószarból tudtam volna baszd ki?-lökte meg Tinus, Mac vállát.

-Na te csak ne lökdöss, így is felkúrtad az agyamat!-kezdett hangosabb hangnemre váltani Marcus.

-ELÉG!-csaptam közéjük.-Marcus, gyere, örülj, hogy itt vagyok, ne szegény Tinussal ordibálj!-húztam el a pólójánál fogva.

-Szegény?-vonta a szemöldökét Marcus.-Ne sajnáld, ha rádnyomult!

-De hát nem nyomult rám, csak tisztázni szerette volna a dolgokat!-magyaráztam, miközben behúztam a szobájába.

-De ugye, engem szeretsz?-vetette be a bociszemeket.

-Mondtam már, hogy igen!-pusziltam meg az arcát.

-De Martinus is szeret téged...-hozta fel újra a témát.

-Marcus hanyagoljuk már, mondtam neki, hogy már veled vagyok, ennyi. Megbeszéltem vele.

-Jó...de még mindig haragszom rá.-vágott mérges arcot.

-Miért? Nem tett ellened, semmit.

-De!-ellenkezett.

-Na és mit?-kérdeztem.

-Elakart téged venni tőlem..-bújt hozzám.

-De nem akart, csupán...jóh, hagyjuk inkább, beszéljünk másról.-váltottam témát.

-Ugye nem fogod hagyni, hogy majd Tinus rádnyomuljon?-féltékenykedett.

-Marcus, hagyjuk már ezt a témát, veled járok, szeretlek és kész!-idegesítettem fel magam.

-Akkor pihenjünk, mert kifáradtam a Tinussal ordibálásban.-dőlt el.

-Én meg elmegyek fürdeni, mivel már esteledig. Mindjárt jövök.-adtam puszit a szájára.

Szóval elmentem lezuhanyozni gyorsan.
És még a fürdőszobába is hallatszódott, hogy Marcus megint odament Tinushoz pörölni.

-MARCUS! HAGYD MÁR!-kiabáltam zuhanyzás közben.

*Marcus szemszöge*

-Ez a szerencséd öcskös...kopj le Reachel-ről, mert szétverem a..-jött be Reachel pizsamában.

-Marcus, ezt nem hiszem el! Már megbeszéltem vele, a téma le van tudva, szóval hagyd békén őt, és ne fenyegesd!-csapta be az ajtót.

Szóval mentem Reachel után. Martinus teljesen kiakaszt...Jól tudta, hogy tetszett nekem már eleinte Reachel...

-Marcus, ha mégegyszer ezért mersz veszekedni Tinussal, itt hagylak, komolyan! Fogd már fel, hogy csak te kellesz nekem, és Tinus nem számít semmit!-fogta meg a kezem.

*Tinus szemszöge*

Hallottam a beszélgetésüket odabent..Szóval én semmi vagyok Reachel számára...
Persze bratyó, te sokkal jobb vagy nálam..
Te meg Reachel, felfoghatnád ezt egy sima barátságnak..nem egy "semminek".
Fasz kivan már.

Komolyan, nem is kellek, senkinek.
Elmegyek! De el, jó messze, ettől a faszkalap ikremtől.

Soha a kurva életbe nem utáltam ennyire még senkit.

Szóval leosontam, óvatosan, hogy ne ébredjen fel senki, főleg nem az a madárfészek...(Marcus).

Kimentem az ajtón, és elkezdtem menni. Nem tudom, hogy hova, de megyek előre. Csak, mert, ha már egy senki vagyok, minek kellek odahaza. Marcusék enyelegnek nélkülem is...

*Reachel szemszöge*

-Szóval...Reachel...-kezdett rámmozdulni Marcus.

-Várj!-állítottam meg.

-Nem tudok várni, éhezik a szám..-csókolt volna meg.

-Állj. Megígéred, hogy nem fogsz pampogni Tinusnak?-kérdeztem.

-Hh...igen, megígérem.-nézett a szemembe.

-Biztos?-húztam az agyát.

-Igen!-csókolt meg, amibe már bele is mentem, így csókcsatába kezdtünk.

*Másnap*

Kikászálódtam az ágyból, és magamhoz akartam ölelni Marcust, de nem volt az ágyban.

Ezért átöltöztem, és kimentem megkeresni. A fürdőszobába volt, rendbeszedte a haját.

-Jó reggelt!-mentem oda puszit adni neki.

-Jó reggelt!-köszönt, miközben fésülgette a haját.

-Megyek Tinusnak is köszönni.-mondtam.

-De utána gyere is ki, mert a végén még lesmárol.-kezdett el megint hepciáskodni.

-Jóh...-mentem.-Jó reggelt, Tinu..-mikor benyitottam senki nem volt ott.-Marcus!-hívtam ide.

-Miaz?-jött ide.

-Hol van Martinus?