Creepypasták lettünk /Befejezett/

Epilógus

Halkítva a hangerõmön, és abbahagyva mesémet nézek le magam mellé, ahol az alig 3 éves Melissa halkan szuszog. Valamikor a történet során elaludt. Felállva helyezem el a polcon a kezemben tartott fotóalbumot. A lehetõ leghalkabb és gyorsabb léptekkel hagyom el a szobát. Leérve a lépcsõn helyet foglalok a kanapén Jan és Any között.

Rose: Elaludtak?

Any: Még az apjuk is!

Jan: igen elaludtak.

Rose: Akkor indulhat is a film!

Elindítottuk a filmet ami után jöhetett egy kis nosztalgia, és a jövõre nézõ tervek, 1-1 pohár bor mellett. A régi dolgok emlékén elgondolkodva, halvány mosoly futott végig az arcomon. Ki gondolta volna, hogy idáig fogunk eljutni? Anyék az ikreknél megálltak, egy kislány és egy kisfiú, név szerint Isaac és Rosalie. Jannek 2 kislány jött össze, Adiris és a 2 évvel fiatalabb pedig Macee (Mészi). NoName-nek pedig egy kisfia lett, James. Nekünk Timmel pedig egy kislány, Melissa és az egy hónap múlva várható Michael. Szóval mindenkinek összejött egy aránylag normális élet...

Na halihó! evvel a résszel le is zárom ezt a könyvet. Remélem mindenkinek tetszett, ha nem akkor meg ez van. Szóval elárulom miket tervezek ezek után. Végig írom azt a 3 ff-t amibe belekezdtem, ezek közül csak 1 van kint még. Utána pedig lehet csinálok egy második évadot ennek a könyvnek, egy újabb formájában.