Be my Lover~ •||Y.u.W.i.N||•

~031~

Winwin

Míg Yutáék koncerteznek én a kiadó többi előadójának a koncertjeire és eseményeire megyek fotózni. Egyikük se tudja, hogy együtt vagyok Yutával, de addig jó míg titok marad. Egyikünk se akarja, hogy mindenki erről beszéljen és tele legyen velünk az internet. Inkább megyünk inkognitóban kávézni meg randizni, mintsem letámadjanak minket, hogy "Huuuu Yuwiiin uramatyám Yutaaa"

Aznap, mikor Yutáék Osakában koncerteznek én otthon döglök és próbálok kitalálni valami, hogy ne unjam szét az agyam.
Mikor kopogtatnak felkapom a fejem. Egyből az jut eszembe, hogy ez apa lesz, és nekem itt és most lőttek.
Nagyot nyelve indulok el az ajtó elé de út közben leveszem a konyhapultról az egyik kést és a kilincsre teszem a kezem.
Egy halk sóhajjal kinyitom az ajtót, s mivel csak a szomszéd srác az az ajtónak döntöm a fejem.

-Szia... Hogyhogy? - nézek fel rá, a hátam mögé rejtve a kést.

-Csak jött egy csomagod a portára. Gondoltam felhozom neked - mosolyog ártatlanul és a kezembe nyomja - de megyek is. Csá - integet, s elszelel. Nem rendeltem semmit... Lehet Yutának jött...

LoseLose: Yuyuuu te rendeltél csomagot?

Miután elküldöm neki leülök a kanapéra, s elkezdem kibontani.

Takoyaki: Nem mert?
LoseLose: Csak mert jött egy. Elég könnyű úgyhogy fogalmam sincs mi van benne:/
Takoyaki: Lehet valami fán rájött, hogy hol laksz vagy hogy sokat járok oda
LoseLose: Hát remélem hogy nem a faterom az...

Letéve a telefont az ajkam harapdálva kezdem el kibontani. Egy kis dobozka van benne, ami elég réginek tűnik.
Már csak q stáb hiányzik meg a szoba ajtómról a felirat, hogy öltöző és kész is a horror film.
Kipattintom a zárat, s lassan kinyitom. Egy kép van benne a baba énemről és az igazi szüleimről így könnyek szöknek a szemembe.

Takoyaki: Wini mi van benne?
                  Hahóó
                  Hívj feeeeeel~ Tudod ki küldte?
                  Nincs rajta név?

Észre se veszem, hogy írt, csak tovább kutatok a dobozban. Rengeteg cucc van benne a kiskoromból, így össze szorult szívvel turkálok benne hátha találok valamit, amiből rájövök ki küldte.
Mivel nincs benne semmi a hajamba túrva, egy halk sóhajjal dőlök hátra. Amint meglátom a kis cetlit aminek a sarka kilóg a doboz fedelének a bélése mögül vissza emelem az ölembe a fadobozt.
Miután kihalászom a puha anyag mögül elolvasom mi van rá írva.

"Chengie~ Ha ezt olvasod akkor tudnod kell, hogy még élünk és az a fickó nem ölt meg minket. Épp kiértek a mentők és megmentettek minket. Most itt vagyunk Tokióban, de csak annyit tudunk rólad, hogy melyik kiadónál dolgozol, így megkértük őket, hogy küldjék ezt el neked.
Leírtam a lap hátuljára azt, hogy hol találkozzunk. Gyere el mindenképp jó? Mindig ott leszünk szóval bármikor jöhetsz.
Szeretünk Bǎobǎo~"

Könnyes szemekkel bámulom a levelet miközben próbálom felfogni, hogy ezt most kajak anya írta.
Pár perc múlva gondolkodás nélkül felpattanok és miután felveszem Yuyu egyik nagy pulcsiját és az egyik maszkom elindulok a címre, ami egy kis kínai kajálda utcájában van.
Mikor a sarokra érek és meglátom, hogy két ember áll pont ott ahol anya leírta elpityeredek és elkezdek rohanni. Oda érve megállok, s leveszem a maszkom.

-Bǎobǎo? - kérdi könnyes szemmel a nő, aki ezek szerint anya, így bólintok egyet és magamhoz szorítom.

-Kisfiam... - suttogja apa is és ő is becsatlakozik az ölelésbe. Percekig csak állunk a kihalt utcában, miközben egymást szorongatjuk.