Black and White (Haikyuu ff.)

22.

Kuroo letörten állt neki a bemelegítésnek. Nem hitte volna, hogy ennyire fájni fog, hogy nem ismerte fel. Szerencsére a többiek ebből nem vettek észre semmit, és csak remélni tudta, hogy Akaashi sem fog foglalkozni a kinti esettel.

Időközben az is eszébe jutott, hogy honnan ilyen ismerős a vörös hajú srác, aki rájuk rivallt az ajtó előtt. Iwasaki Ryuu. Sosem hitte, hogy egyszer egy pályán fog állni a három legjobb ász egyikével, most viszont ráadásul- még ha nem is az iskolák közöttiről van szó - egyszerre több szörnyeteggel fog játszani.

A Shiratorizawa Találgató Szörnyetege Tendo Satori és a feladó, Eita Semi, Shiro-chan, Iwasaki Ryuu az Itachiyamából, meg persze Bokuto. Az ökleit izgatottan szorította össze. Ha most jól teljesít, végre megbizonyosodhat, hogy van helyük a nemzetin, és nem hiába küzd.

Azonban abban biztos volt, hogy úgy kell viselkednie, mintha nem ismerné a lányt, és most találkoztak először. Még ha nehéz is, muszáj így tennie. A gondolatra furcsa érzés kerítette hatalmába. A gyomra összeszorult, miközben arra gondolt, hogy idegenként kel viselkednie. Azt akarta, hogy emlékezzen, és most az újratalálkozás örömével ugorjanak egymás karjaiba, és...

Nem - rázta meg a fejét. A felismerést villámként hasított belé. Az nem lehet. Mikor? Miért van az, hogy most máshogy tekint rá, mint régen?

-Jól van Kuroo. Nyugodj meg, és csak csináld ahogy szoktad - gondolta. Arcára mosoly kúszott. Igen. Így kell tennie. Csak Kuroosan kell cselekednie.

Bemelegítés után végre a pályára léphetett. Arcán már ott virított a szokásos magabiztos vigyor. Igen. Most eléri, hogy Shiro-chan emlékezzen, és egyben bebizonyítja, hogy van helye a legjobbak között.

Shiro

- Kiket tisztelhetünk a négy újonnan érkezett személyében? - kérdezte Satori énekelve. Shiro csak megcsóválta a fejét. Nem is ő lenne, ha nem így üdvözölné őket.

A srácok sorban bemutatkoztak, majd az Akaashi-san felajánlotta, hogy akkor játsszanak 4v4-ben. Végül úgy döntöttek, hogy ne legyen túl egyoldalú a meccs semelyik félnél, hogy keverednek, és teljesen véletlenszerűen sorshúzással állnak be csapatokba. Mivel feladó és ütő is volt bőven közöttük, így nem kellett aggódni, hogy rosszul jönnének ki ebből.

Ő végül Akaashi-sannal, Ryuu-sannal és Semisemivel került egy csapatba. Szóval használhatják a szokásos feladócserés technikájukat. aztán eszébe jutott, hogy a fekete hajú Fukurodanis is feladó. Más posztot nem említett.

- Már csak az a kérdés, hogy ki lesz a feladó - gondolkozott hangosan. A többiek kérdőn néztek felé - ha figyelembe vesszük, hogy ki milyen posztokon szokott játszani, akkor egyértelműen Akaashi-san lenne, de akkor nem tudnánk hasznosítani a különleges technikáinkat Semisemivel. Én meg...-a gondolatai kezdtek összekeveredni, de végül sikerült döntésre jutnia.

Tekintetét Semire, majd Akaashira vezette, végül felvázolta az ötletét. 

Pénzfeldobással döntötték el, hogy melyik csapat kezdjen. Így jutottak odáig, hogy Satori nyitott először. Shiro fogadott, és továbbjuttatva a labdát Akaashinak kezdtek bele a támadásba.

Fáradtan dőlt el a földön a negyedik szett után, és csukta be a szemét. Az óra szerint már jócskán esteledett, ideje volt haza felé vennie az irányt. Reggel megígérte Yukionak, hogy otthon vacsorázik-vagyis így vacsoráznak, mivel a két barátját is neki kell elszállásolnia. Más dolog, hogyha ő a vendégszobában alszik, akkor ők hol fognak?

Yuki mindig is a forogva alvó típus volt, és ha nem akarta, hogy a földön ébredjen, miközben a bátyja rajta fekszik, akkor nem kockáztatta meg az együtt alvást. Fogalma sincs, hogy csinálta, de a srác mindig a földön ébredt teljesen lehetetlen alvópózokban.