sᴢᴇᴘʟᴏ̋ɪᴅᴅᴇʟ ᴇɢʏᴜ̈ᴛᴛ...

3. rész

【Ｂａｎｇ　Ｃｈａｎ】

🍁×××🍁×××🍁

Mikor sikeresen lekapartam Hyunjint magamról a táskám segítségével, elindultam üdvözölni baráti köröm legfiatalabb tagját, a kis Inniet. Megdöbbenésemre, (és látszólag az övére is) Felix épp bemutatkozott, amit barátom nem igazán értett így gondoltam, segítek neki.

-Hogy van az én kis JeongInoooom? Na jó, nem szórakozok. Ha jól hallottam, Felix megkérdezte, hogy hogy vagy és elmondta a nevét.

A helyzet semmivel sem lett jobb, hisz most Felix nem értette mit mondtam.
Nevetve rátettem kezemet a vállukra és elindultam velük a kocsi felé, majd hol koreaiul, hol angolul magyaráztam mi lesz a holnapi programunk.

Beszállva a járműbe, Felix került középre JeongIn és én pedig a két oldalára, ezért élve a remek lehetőséggel, rátettem Lixi combjára egyik kezemet.

(Sose akartam elvenni onnan.)

A hazavezető úton, kis koalám végig csöndben volt és akkor sem szólalt nagyon meg, ha Seungmin szólt hozzá, ezért átkaroltam a nyakánál és hozzábújtam, mire síró hangot kezdett el imitálni, amire mindenki felnevetett.

-That was good...mAtE!

-Ne is próbálkozz Hyunjin, sose fogod jól kiejteni ezt a szót!

Hiába, hogy Lix nem értette mit mondott Seungmin, velem együtt nevetett fel.

(Imádom a nevetését.)

-Na de visszatérve a kérdésemhez, hogy vagy Innie? Nem nőttél semmit se a nyáron!

Kérdésemre a maknae végre elvette tekintetét a kint elsuhanó házakról, viszont amire, vagy inkább akire nézett először, az nem én voltam és nem is Seungmin, aki még hátra is fordult, hisz neki is feltűnt JeongIn szótlansága.

🍁×××🍁×××🍁