【Ｂａｎｇ Ｃｈａｎ】
🍁×××🍁×××🌬️
Az utcák itt Szöulban, nem egészen olyanok, mint otthon. Míg Ausztráliában, kertes házas övezetben vagyunk, itt örülhetünk, ha nem jön szembe velünk egy autó, míg kiérünk a főútra.
-Chris, kérdezhetek valamit?
-Hallgatlak.
-JeongIn...hány éves?
(Most vetem magam kocsi alá.)
-Miért érdekel az téged?
-Csak mert nem tudom, őt nevezhetem e a 'hyung'-omnak.
(Ennyi?)
-Idén lett 18 éves, szóval te idősebb vagy nála.
-Jaaaaa, világos.
Körülbelül, másfél óra telhetett el, mire visszaértünk a csendes panelházak között fekvő telkünkhöz. Villanyt oltva a nappaliban, feltűnt, hogy már mindenki csendben a szobájában van.
(Volt valami a szendvicsekben?)
-Hyuuung? Mit csinálunk holnap?
Felix, hátulról átkarolt aprócska kezeivel, mire elpirultan, nevetni kezdtem. Megfordulva, a melegítőpulcsijával találtam magam szemben, viszont ő, eltűnt. Az előbb említett ruhadarabot, ledobtam a kanapéra, majd elindultam, halk kuncogása irányába.
A fenti fürdőszoba ajtajából nézte, mikor érek fel, majd becsukta az ajtót, kulccsal.
(Mázli, hogy én a lentibe szeretek fürdeni.)
(Mázli...hogy mellettem fog aludni.)
Mire bementem a szobába, barátom már az ágyban feküdt, egy hatalmas vigyorral az arcán, kezében a telefonjával.
-Heeey, megjöttem!
-Okés...
(Hú, de elfoglalt...)
-Beszélgetsz valakivel?
-Ahaaam.
(És kivel?)
A hangulatfények felkapcsolása után, Felix mellé sétáltam, majd lehajoltam, úgy tettetve, mintha keresnék valamit az éjjeliszekrényben.
Nem akartam feltűnő lenni, így csak egy pillanata néztem oda, de pont elég volt. A chat ablak tetején, megpillantottam JeongIn nevét.
(Azt hittem, már alszik...)
(Azt hittem, nem fog így játszani...)
(Azt hiszem, most megverem.)
Kiviharzottam a szobámból, át Hyunjin és JeongIn szobájába, ám mikor benyitottam, mindenki horkolt és mélyen aludt.
(Meg fogok őrülni.)
🍁×××🍁×××🌬️
YOU ARE READING
sᴢᴇᴘʟᴏ̋ɪᴅᴅᴇʟ ᴇɢʏᴜ̈ᴛᴛ...
Fanfiction↳ ᴊᴇᴏɴɢᴄʜᴀɴʟɪx ↲ -Menj már oda hozzá, nem bírom nézni ahogy itt totyorogsz! -És mit mondjak?! AnNyEoNgHaSeYo?!
