Pillangókkal a gyomromban |BEFEJEZETT|

8.rész

Taehyung szemszög:

A szívem őrült tempóban kezdett verni mutatványa miatt.

-Öhm..Máris hozom és ezt pedig kimosom.-hadartam el a mondatott és gyorsan kivettem kezei közül a nemrég még rajta ékeskedő anyagot és szapora léptekkel szobám felé vettem az irányt.

Kettesével szedtem a lépcsőfokokat szobámig majd magamra csaptam ajtaját. Jaj az egekben lévő kegyes Istenem. Mit teszel te velem? A szemeimmel? A gondolataimmal? Szekrényemhez lépve kivettem egy pulóvert. Én ebbe bőven beleférek szóval Jungkookra is jónak kell lennie. Ezután a fürdőbe igyekeztem, hogy leöntött felsőjét betegyem a mosógépbe, hogy az kimossa. Hideg vízzel arcot mostam gyorsan, hogy megnyugodjak.
Kilépve a fürdőből vissza lementem a nappaliba ahol Kook ismét ült. Felé nyújtottam a fekete pulóvert és leültem. Rá se nézve a távirányítóért  nyúltam.

-Választunk közösen?-kérdezte mire egy helyeslő bólintást adtam majd a TV inetrnet részére mentem, hogy ott keresgéljünk.

Kook egyik kedvencét választottuk végül de még nem indítottuk el mivel a pizzára vártunk. Egy romantikus de egyben vígjáték műfajú film az.

"Csengetés"

-Ez biztos a pizza.-jelentem ki boldogan.

-Biztosan-indul el az ajtó felé Kook én pedig a konyhába veszem az irányt inni valóért. Visszatérve eredeti helyünkre megcsapott a mennyei illat.

-És a szüleid mikor? Ők mikor érnek haza?-kérdez rá Jungkook a témára ami engem azonnal elszomorodtam.

-Talán a jövőhónapba...-hajtottam le a fejem, hogy ne lássa a könnyektől üveges szememet-Már ha látni akarnak és vesznek ki ezért szabadságot amit kétlek.-fejezem be mondatomat gúnyosan.

-Hogy-hogy ?-néz rám értetlenül Kook.

-Szóval az van-csuklott el a hangom kicsit-A szüleim Japánban dolgoznak és élnek. Kisebb koromban a nagyival éltem de ő 13 éves koromban meghalt. Aztán lett egy bejárónőm. A szüleim ritkán jöttek haza, ha itthon is voltak nem volt több 2-3 napnál a velem töltött idejük. Az előző sulimban sokat bántottak emiatt és kiközösítettek.-éreztem forró könnyeimet legördülni arcomon.-Idén egyik osztálytársam megvert. Amikor a bejárónőnk meglátta azonnal szólt a szüleimnek. Ők pedig kiválasztották az új iskolát, város és a házat is. Itt csupán egyedül vagyok...egymagam.-zokogtam, aztán megéreztem a mellettem lévőnek a kezeit arcomon ujjaival pedig könnyeimet törölte le.

-Nem vagy egyedül Tae!-néz rám, szemeiben látom az őszinteséget és az aggodalmat-Itt vagyok neked!Én és a srácok is mostmár.-következő pillanatban pedig már szoros már szoros ölelésében tudtam magam. Olyan megnyugtató.

___________________________

Sziasztok!⭐️
Itt is az újabb rész 😇 remélem tetszett ez a rész is❤️köszönöm mindenkinek aki olvassa a könyvet💞 és bocsánat ha valamit rosszul írok 😊