Pillangókkal a gyomromban |BEFEJEZETT|

18.rész

Tae szemszög:

-Miről beszéltetek?-kérdezem Kookot mikor vissza tért a beszélgetésről.

-Lisa szeretné ha elmennénk mi is a szülinapi bulijára pénteken.-én csodálkozva figyeltem hiszen Lisa nem éppen kedves velem mióta Jungkookal egyre többet vagyunk együtt.

-Furcsa...-mondtam elgondolkodva.

-Igen az..-nézett rám kissé szomorúan.

-Mi a baj?-kérdeztem hiszen nem éppen a legboldogabb

-Semmi.-tudtam, hogy hazudik de nem szeretném rá erőltetni, hogy mondja el ha nem szeretné. Így csak bólintottam.

Rettentő lassan telt ez a nap el. Lassan ez a hét is elmegy de még mindig nem beszéltünk a csókról pedig tudnom kell, hogy mi lesz ezután, tudnom kell, hogy mit érez irántam. Hiányzik az, hogy a gyönyörű és édes ajkait az enyémeken tudjam.
Ezekkel a gondolatokkal feküdtem az ágyban alvásra készen.

*Péntek délután*

-Kész vagy?-kiáltok fel a nappaliból Jungkooknak.

-Már is megyek!-kiáltja le nekem. A következő pillanatban pedig megjelent a lépcsőn és lassú sétálva jött le. A szám is tátva maradt. Olyan jól néz ki ebben az ingben. Egy vörös inget viselt és egy fekete farmert. Olyan szívesen rá vetném magam....egyszerűen gyönyörűen fest.
-Jól nézel ki Tae.-mond egy bókot amire én elvörösödött fejjel nézek a padlóra. Én nézek ki jól? Nézett tükörbe mielőtt lejött?

-Te jobban.-válaszoltam ezzel elérve, hogy végre én hozzam őt zavarba.

-Mehetünk?-kérdezte majd bólintottam és a cipőinket kezdtük el felhúzni és kiléptünk a házból.
Viszonylag hamar oda értünk a buliba ahol találkoztunk Jiminékkel is és még pár osztálytársunkkal is. Oda mentünk Lisához, hogy oda adjuk Kookal a közös ajándékunk.

-Boldog Születésnapot Lisa!-nyújtom át az ajándékot. -Ez tőlem és Jungkookie-tól kapod.-mosolyodtam el kicsit erőletetten.

-Köszönöm nektek. Kookie veled majd szeretnék beszélni valamiről később.-mondta miközben végigmérte őt. Nem hiszem el miket meg nem enged magának....

-Jó.-tudta le ennyivel majd elmentünk a fiúkhoz. Nem vagyok az alkohol híve de most én is ittam egy kicsit. Nem sokat csak egy pohár pezsgőt és Kook is annyit ivott.
-Megyek mosdóba meg megkeresem azt a hülye nőt.-mondta Kook egy kis feszültséggel a szemeiben.

-Oké de siess.-mondtam majd elment.

Jungkook szemszög:

Nem tudom már megint mit akarhat de tuti biztos szinte 100%, hogy a kép miatt rá vegyen valamire mivel mondta, hogy a többi dolgom majd a bulin tudom meg. Mikor megtaláltam végre a barátnői köreiben félre húztam.

-Nah, mit akarsz még csak, hogy hallgass?-kérdeztem tőle búnkon. Erre nem válaszolt csak elkezdett húzni maga után de fogalmam sincs hova majd pedig egy szobában találtam magam. Az ő szobájában. Mit akar?

-Feküdj le velem!-mondta határozottan.

-Hogy mit csináljak?-akadtam ki. Ő pedig az ágyára dobott.

-Azt mondtam feküdj le velem. Ez az ára annak, hogy hallgassak.-én lefagyva figyeltem amit mond. A következő pillanatban pedig már azon kaptam magam, hogy csókol és már szinte rajtam fekszik.

Tae szemszög:

-Elmegyem a mosdóba.-mondtam a srácoknak akik már lassan alig tudtak magukról valamit.
Elindultam az emeltre a mosdót keresve. Benyitottam egy szobába de ott Lisa szüleinek a szobája volt így tovább kerestem. Amikor a következőbe benyitottam még a lélegzetem is elakadt. Most éreztem csak igazán mi az a fájdalom. A 2 ember azaz Jungkook és Lisa hirtelen felék fordult. A szívem majd szét szakadt a fájdalomtól és könnyek gyűltek a szemembe már nem sok kell és elsírom magam de azt nem láthatják azt hittem jelentek valamit számára és nem csak egy véletlen csók volt az. Azt hittem neki is számított annyit mint nekem. Jungkook gyorsan felállt.

-Tae, ez-ez nem az aminek látszik.-mondta én viszont megéreztem első könnycseppiemet az arcomon majd elrohantam. Rohantam ki a házból majd az utcán.
-Tae várj már.-halom meg a hangját de nem akartam megállni, összetörte a szívem. Reményt adott de összetört.-Tae! Taehyung!-fogja meg csuklóm és vissza ránt magával szemben majd megölel.-Tae, kérlek hallgass meg!-néz rám már könnyes szemekkel.

-MIT? MIT HALLGASSAK MEG?-kérdeztem tőle ordibálva.-A hazugságot? Azt hallgassam meg?-kérdeztem tőle már normális hangnemben.

-Nem Tae! Az igazságot!

-Jungkook tudod te, hogy mit csináltál? Összetörted a szívem. Azt hittem, hogy szeretsz és azt, hogy neked is jelentett valamit az a múltkori csók de nem! Te Lisával készültél lefeküdni akit elméletileg ki nem állhatsz.-néztem szemében és már nem csak nekem hanem neki is könnyektől volt ázva az arca.

-Nem! Ez nem így van!-húzott közelebb és ismét ölelt de mostmár szorosabban.-Csak hallgass meg!-tolt el magától de csak annyira, hogy a szemembe nézzen. Én nem válaszoltam így elkezdte mondandóját.-Tae drága Taehyungom nekem igen is sokat jelentett az a csók. Az volt életem legjobb döntése, hogy aznap azon a helyen megcsókoltalak. Mióta megismertelek valami különlegeset érzek itt!-mutatott szívére-Az első pillanattól tudni akartam rólad mindent, hogy mit szeretsz, mit utálsz egyszerűen mindent. Folyton a közeledben akartam lenni azt akartam látni ahogy mosolyogsz. Boldoggá akartalak tenni ha éppen szomorú vagy és azt szerettem volna ha viszonzod az érzéseim. Az amit láttál félre értés. Lisa megfenyegetett azzal, hogy kiteszi mind hova a képet amin csókolózunk.Elsőnek csak annyit kért, hogy menjünk el a bulira és ott majd megtudom a többit. Amikor elmentem megkeresni felvitt a szobájába és rám vetette magát ez volt az amit láttál. Taehyung én nagyon szeretlek és nem akarom, hogy megutálj. Kérdlek bocsáss meg!-kezd el egyre jobban sírni és lehajtja a fejét. Gyűlölöm ezt a lányt. Tudta, hogy sokat jelentünk a másiknak és ezért el akart minket választani.....

-Jungkook...-emelem fel fejét és elkezdem letörölni a könnyeit. Időközben én abbahagytam a sírást így tisztán látom a szemeiben a félelmet. A félelmet attól, hogy elveszít.-Én is nagyon szeretlek és nem akarlak elveszíteni.-mosolyodom el kicsit Jungkook pedig ajkaimra tapad. Érezhetem újra ajakai édes ízét. Elsőnek lassan csókol, egyik kezét derekamra másik kezét pedig arcomra teszi. Hirtelen megnyalja ajkaimat én pedig elnyitom őket ezzel megengedve azt hogy nyelvei átjuthassanak hozzám erre pedig csókunkba mosolyog. Jungkook finoman és lassan csókol közben pedig a szám belső részét térképezi fel. Csókunk lassan szenvedélyesebb lesz és már levegőnk is alig van. Levegőhiány miatt elválnak ajkaink egymástól így nem érezhetem már puha és mennyei ajkait.

-Kim Taehyung!-szólít fel én pedig rá emelem tekintetem-Lennél a párom aki boldogságot visz az életembe?-mosolyodik el én pedig hevesen kezdek bólogatni.

-Igen! Igen! Igen! És még százszor is igen!-vigyorodom el és válaszomat hallva ő is meg villantja nyuszi mosolyát ami a szívemnek a legaranyosabb. Szorosan magához ölel aztán pedig ismét egymás ajkait ízlelgethetjük. Azt kívánom, hogy ez a pillanat sose múljon el
————————
Szisztok!❤️
Remélem tetszett ez a rész is🤗 ha igen jelezzétek.
Bocsánat az esetleges hibákért és szép hétvéget💞

2023.01.01 átírás: mi volt nálam ez a sok szemszög váltás????