Mr.Graham

9. Brenda

Nem tudom mit is kezdhetnék a helyzettel, amibe kevertek az érzelmeim. Azt sem tudom már, hogy tényleg így történt-e minden, vagy csak én akarom így látni.
Viszont egy dologban teljesen biztos vagyok.
És az az, hogy megcsókoltam Colint. Nem tudom, hogy ő vagy én voltam jobban meglepődve, de Colin nem sokat foglalkozott ezzel. Visszacsókolt és szenvedélyesen folytatta tovább. Soha nem kavargott még bennem annyi minden, mint akkor. Izgalom az első csók miatt, boldogság Colin miatt... És fájdalom Ben miatt. Vágytam valamire, de Colin karjaiban már nem tudtam eldönteni, hogy mire vágytam.

Mikor már mindketten fogytán voltunk a levegőnek óvatosan eltoltam magamtól.
- Nem kellett volna megcsókoljalak.
- Sav, miről beszélsz? - nevette el magát.
- Én csak... nem voltam még ilyen helyzetben.
- Nem smároltad le még azt, akit korrepetálász?
- Én még nem... - zavaromban inkább belefúrtam az egyik párnába a fejem. Éreztem hogy Colin végig simít a hátamon.
- Sav...
- Nem kell megvigasztalni. Szánalmas vagyok. - szipogtam. - És még a párnádat is összesírom.
- Amiatt ne aggódj. Tanja jön reggel és elviszi a mosodába.
- Tanja?
- A bejáró nő.
- Tudtam, hogy van bejárónőtök. - motyogtam és visszafordultam hozzá.
- Mi?
- Colin... Ez egy nagyon szép ház. Az utóbbi időben két pasi lakott itt. De mindig rend volt. Ijesztő nagy rend.
- Olyan bolond vagy. - nevette el magát és elkezdte letörölni a könnyeim. - Az előbb pedig azt akartam mondani, hogy köszönöm, hogy én lehettem az első és nem egy barom.
- Nagyon gáz vagyok, igaz?
- Egyáltalán nem. Szerintem így vagy tökéletes.
- Ezeket csak azért mondod, hogy húzd az időt és ne kelljen tanulni, igaz?
- Mi? Nem! Dehogyis. Viszont folytathatjuk is, ha szeretnéd. Tuti, tudok mutatni új dolgokat. - vigyorgott.
- Nagyon vicces. - forgattam a szemem. - Honnan tudjam, hogy nem mondod el senkinek?
- Mondják el neked én is egy titkot, hogy legyen biztosítékod?
- Akár!
- Jó, de ez egy nagy titok lesz. - mondta komoly arccal. - Tizennégy éves koromig, nem ettem sültkrumplit.
- Mi? Kamu. Még, ha igaz is, ez mégis milyen titok?
- Sav... Ez komoly. Nem álltam rá készen. Aztán a mekibe jó illata volt. Nem olyan mint amit Brenda csinált. Pedig Brenda is jól főzött.
- Brenda?
- Ő volt a szakácsunk és a felvigyázóm. - vonta meg a vállát.
- Felvigyázó? Várj. Babysitter? És szakács is?
- Igen. Meg egy kicsit több is.
- Mármint... Te meg ő?
- Nekem ő volt az első. Igaz nem az első csókban, de így legalább tudod, hogy még merem osztani veled a titkaim.
- De ez... Hogy történt? Hány éves volt? Vagy miért nem ő tanul most itt veled ha több funkciós szakács volt?
- Én 14 voltam, ő meg azt hiszem 28... Már itt dolgozott egy ideje akkor... Talán négy éve. És hát belátta, hogy érettebb vagyok a koromnál agyilag is meg testileg is... és nem is flörtölök olyan rosszul.
- De aztán megbánta és felmondott, igaz?
- Mi? Nem! Pár hónapig élt a románc aztán apa megtudta és kirúgta... Be is perelte. Azt mondta az ilyesmi elítélendő, engem megrontottak, manipuláltak.. Pedig én akartam. Ő volt az első nagy szerelmem.
- Sajnálom.

Nem tudtam többet kinyögni, pedig nem az sokkolt le, hogy Colin egy idősebb nővel veszítette el... Hanem, hogy Ben ezt tette. Apaként nyílván az az első, hogy védelmezze a fiát, de most nem ő van Brenda cipőjében?

De amúgyis, minek töröm ezen a fejem úgy őszintén? Mrs. Graham hazajött, Ben még egy árva üzenetet sem írt. Bár miért is írt volna? Úgy látszik csak én képzeltem be az egészet.

- Colin...
- Igen? - annyira ragyogó volt az a mosoly, amivel megajándékozott... És annyira hasonlított Benre..
- Csak szeretnék mégegyszer bocsánatot kérni az előbbiért.
- Miért van az az érzésem, hogy valaki más miatt vagy zavart?
- Talán így van. Volt egy pasi... Akit nem rég ismertem meg és jóban lettünk. Az elején azt hittem, hogy van valami szikra... De most már látom, hogy csak én képzeltem be az egészet. - vakartam idegesen a fejemet.
- Tudom milyen érzés... Nekem is van most egy lány, akivel hasonló a helyzet. Deee nekem egyáltalán nincs esélyem nála.
- Ezt nem hiszem el! Te egy olyan édes srác vagy...
- A végén még elpirulok.
- Szerintem folytassuk a tanulást édes fiú. - boxoltam a vállába.
- Sav..
- Hm?
- Megcsókolhatnálak?