Mintha villám csapott volna belém. Görcsbe rándult a gyomrom, lélegzetem elakadt valahol félúton, a szó szoros értelmében köpni-nyelni sem tudtam. Miért pont ezt a dalt választotta? Ujjaival érzelmesen játszott gitárján, miközben rekedtes hangján énekelte a következő sorokat…
Killing me softly with his song,
Gyengéden öl meg a dalával
Killing me softly with his song,
Gyengéden öl meg a dalával
Telling my whole life with his words,
Elmesélik a szavai életem egész történetét
Killing me softly with his song.
Gyengéden öl meg a dalával.
I heard he sang a good song, I heard he had a style,
Hallottam, hogy egy jó dalt énekel, hallottam, hogy volt stílusa
And so I came to see him and listen for a while.
Ígyhát eljöttem, hogy lássam őt, és egy kicsit hallgassam.
And there he was this young boy, a stranger to my eyes,
És ott volt ő, ez a fiatal fiú, szememnek egy idegen
Strumming my pain with his fingers,
Az ujjaival pengeti a fájdalmamat
Singing my life with his words,
Az életemről énekelnek a szavai
Killing me softly with his song,
Gyengéden öl meg a dalával
Killing me softly with his song,
Gyengéden öl meg a dalával
Telling my whole life with his words,
Elmesélik a szavai életem egész történetét
Killing me softly with his song.
Gyengéden öl meg a dalával.
I felt all flushed with fever, embarrassed by the crowd,
Éreztem, hogy elpirultam a láztól, zavart a nagy tömeg
I felt he found my letters and read each one out loud.
Úgy éreztem, mintha megtalálta volna a leveleimet, aztán pedig egymás után olvasta volna fel hangosan
I prayed that he would finish, but he just kept right on...
Imádkoztam, hogy hagyja abba, de ő csak tovább folytatta...
Strumming my pain with his fingers,
Az ujjaival pengeti a fájdalmamat
Singing my life with his words,
Az életemről énekelnek a szavai
Killing me softly with his song,
Gyengéden öl meg a dalával
Killing me softly with his song,
Gyengéden öl meg a dalával
Telling my whole life with his words,
Elmesélik a szavai életem egész történetét
Killing me softly with his song.
Gyengéden öl meg a dalával.
-Gyengéden – suttogta közel hajolva arcomhoz, miközben még egy utolsót húzott gitárja húrjai között.
~Mi? – tettem fel zavarodottan a kérdést, miközben egyre közelebb hajoltam Lukehoz. Éreztem, ahogy testem minden izma mozgásban van. Szinte lázban égnek attól, hogy Lukehoz közeledek, csak éppen a probléma most itt az, hogy nem azon a módon, ahogy én szeretném. Egyre közelebb és közelebb hajoltam hozzá, majd amikor már ajkánál jártam egy centiméterrel, elhúzta arcát és felnevetett.
-Látod, én megmondtam neked – nevetett még mindig.
~De én nem… - magyarázkodtam reménytelenül, mert Luke még mindig nevetett.
Hirtelen abbahagyta, majd sejtelmes mosollyal szája sarkában engem bámult. Különös érzés fogott el, mintha valaki a hajamat simogatná. Fejemhez kaptam és végigsimítottam hajamon. A bizsergés megszűnt, majd a másik oldalon jelentkezett.
~Azt hiszem most haza kellene menned, Luke – szólaltam meg pár másodperc múlva, még mindig zavartan.
-Nem vagy bolond – rázta meg fejét, majd ismét azt a különös szót suttogta: gyengéden.
~Mi? – tettem fel ismételten zavarodottan a kérdést, ahogy az előbb tettem.
Ugyanúgy cselekedtem, mint legutóbb. Nem tudtam uralkodni testemen, fejem egyre közelebb és közelebb hajolt Luke arcához. Alig voltam pár centiméterrel a szájától, ám ezúttal nem húzta el arcát: hagyta, hogy megcsókoljam, óvatosan, gyengéden. Ajkam óvatosan az övére csúszott, elváltak egymástól és megcsókoltam. Úgy csókoltam meg, hogy nem akartam megtenni. Kinyitottam szemeim és Luke arcát néztem, miközben ajkaink még mindig össze voltak fonva. Luke szemei is nyitva voltak és engem bámultak. Hirtelen ellöktem magamtól és bizsergő számhoz kaptam kezem.
~Én nem akartalak megcsókolni… - mentegetőztem, de valami azt az érzést keltette bennem, hogy de, igenis meg akartam. Mi történik velem? – tettem fel a kérdést inkább magamnak, mint neki.
-Hát ez – mutatta meg a kiutat kérdéseim rengetegéből és zsebéből egy tárgyat húzott elő.
