Again (hungarian)

Chapter 13: Cecilia

Ujjai csupasz bőrömön lassan és tökéletesen siklottak fel a combomig, majd a csípőmön megpihentek belevájva a húsomba, ahogy még mélyebbre nyomta magát belém. Nyakába rejtettem az arcom és próbáltam csendben maradni. Kezeimet használtam, hogy a hátánál fogva még közelebb húzzam magamhoz. Többet akartam, mindenét akartam, mindig is ezt akartam és most végre megkaptam; végre megengedtem neki, hogy az övé legyek.

De aztán szemeim kinyílódtak és még egyszer rájöttem, hogy ez nem a valóság; sohasem történik meg. Nem számít, mennyire jó minden érintés, amit érzek, csak egy álom marad. Általában egyedül és levegőt kapkodva ébredek fel, de most az ő ágyában, az ő kezeiben vagyok, fejem a mellkasán pihen. És kifulladtam, össze vagyok zavarodva és azt hiszem, mennem kellene. Most.

Gyorsan felültem és lecsúsztam róla. Lábaim még el sem érték a padlót, amikor lassan kinyitotta a szemeit és rám nézett.

"Ne menj el, Cilly bébi."

Hangja álmos és újra elbóbiskol, miután kiejti a szavakat az ajkán. Érzem, ahogy a szívem dobogása lelassul és a légzésem azonnal beáll. Nem tudom elhagyni most, ha megpróbálnám. De nem is tudok aludni, és nem maradhatok ebben az ágyban.

Szegény Harry és az ő kis lakása. Itt van az ágy és mindkét oldalán egy-egy éjjeliszekrény, a tévé a falon és egy pár szék az ajtó melletti pultnál. Bárcsak lenne egy fotelja, de esély sincs rá, hogy ide beférjen egy fotel és még járkálni is lehessen.

Megdörzsöltem a karjaimat. Most már érzem azt a hideget, amiről múlt éjjel beszélt. Tényleg kijózanodhattam. Felkeltem és a mosdóba mentem valami melegebb után nézni, amit felvehetek. Ahogy egyik melegítő nadrágját felvettem, hallottam a telefonomat csörögni és gyorsan felvettem, mielőtt Harryt felébresztené.

"Igen?"

Suttogtam durván a telefonba és a szememet forgattam a túloldalon lévő hangra.

"Miért suttogsz?"

Szavai elmosódtak és szörnyen hangzott. Nem olyan, mint általában, nem derűs és szabad. De túl felbaszta az agyamat, hogy elvitt bulizni és rendesen eláztatott, hogy foglalkozzak a részegségével délután 2-kor.

"Kurvára ne aggódj emiatt, Louis, mit akarsz?"

"Csak leellenőriztelek, szívem, biztosra mentem, hogy otthon vagy. El aggódott érted, hogy az a srác vitt el."

"Jól vagyok."

"Ki az? A bátyád?"

"Úgy néz ki, mint aki a bátyám, te kibaszott idióta? Egyáltalán van bátyám?"

"Nos, ki más repülne érted szuperhősként és mentene meg."

"Őszintén nem tudom, miért állok még szóba veled."

"Mert most már egy család vagyunk, Braddock, és a családok összetartanak."

"Mi a fészkes fenéről beszélsz?"

"Vigyáztunk rád az otthonban, ez viszonzott hűséget jelent, CeCe. Ne is próbálj elhagyni minket a régi pénzes barátaidért. Többé már nem tartozol hozzájuk és te ezt pontosan tudod."

"Igen, kurvára vigyáztál rám, kivéve azt az egy alkalmat, amikor az acéltábla az arcomba..."

"Azt hittük, hogy tudod kezelni és megcsináltad! Jól kipicsáztad a valogát!"

"Mi a fasz. Mit akarsz?"

"Mondtam, azért hívtalak, hogy leellenőrizzelek-"

"Megvolt, jól vagyok, szia."