Again (hungarian)

Chapter 12: Harry

*3 évvel ezelőtt*

"Mikor fog a kis barátnőd átjönni?"

Harrison Styles belépett a konyhába a telefonjával a kezében, mint mindig, a Blackberryje billentyűzetén pötyögött, nem is nézett fel, hogy észrevegye a fia jelenlétét a szobában.

"Ma, apa. Este átjön vacsorára."

"Mi is a neve?"

"Cecilia Braddock?"

"Kik a szülei?"

"Egy férfi, akit nem ismer és egy nő, akinek Justine a neve."

"Nem tudja, hogy ki az apja!" Gúnyolódott és teljesen felháborodottnak tűnt. "És azt hiszed, hogy ő alkalmas arra, hogy vele járj?"

Harry a szemeit forgatta és kiment a konyhából, felfogta a dolgait az asztalról. Nincs értelme megmagyarázni, hogy mi történt Cecilia apukájával, vagy hogy tudta, ki az, de személyesen nem ismerte. Harrison sohasem értené meg, Harrison nem venné észre, hogy pontosan ugyanaz a kapcsolata van a fiával.

Ahogy Harry az iskola folyosóján sétált, megállt az aulában és vigyorgott. Cecilia fényképe megint fent volt, de ez alkalommal nem akadémikusként. Ő volt az első harmadéves, aki az iskolaújság szerkesztője lett, és most van egy plakája bizonyítékként.

"Ó, Haz, kérlek ne nézz rá! Annyira kínos!" Harry még szélesebben vigyorgott, ahogy Cecilia megfogta a kezét és elvezette a szörnyűségtől, ami miatt elpirult. "Túl nagy dobra verik ezt a kis dolgot."

"Megérdemled, Cilly."

Cecilia még jobban elvörösödött és felmosolygott Harryre.

"Szeretem, ha így hívsz."

"Tényleg? Mindig így hívlak."

"Tudom, de ez a kedvenc becenevem. Az egyetlen dolog, ami jobb az az, amikor Cilly bébit mondasz." Cecilia összekulcsolta az ujjaikat, ahogy folytatták útjukat a folyosón. "Csak ne hívj így mindig, mert ez különleges."

"Ahogy kívánod, Cilly bébi."

Harry meg akart állni és a falhoz akarta nyomni Ceciliát és megcsókolni, de a folyosó túlságosan is zsúfolt volt és a csengő bármelyik pillanatban megszólalhat. Még mindig el kell jutniuk a szekrényeikhez.

"Még mindig szeretnéd, hogy átmenjek vacsorára?"

"Igen, természetesen. Hazasétálhatunk ketten suli után."

"Oké." Mindketten észrevették a rájuk várakozó barátaikat a folyosó túloldalán és integettek nekik. Egymás felé fordultak és Harry egy gyengéd csókot lehelt Cecilia ajkaira, aztán a homlokára. "Később találkozunk."

"Később találkozunk, Cilly bébi." Egymásnak támasztották a homlokukat és Harry vigyorgott. Cecilia felragyotott rá. "Szeretlek."

Harry nem várt a viszonzásra. Vonakodva elengették egymás kezés, ahogy a barátaikhoz sétáltak és aztán különböző folyosón a szekrényeikhez.

"Valaki bekapta a legyet, azt hiszem, kidobom a taccsot!"

Kendall viccelődött, mire Justin kicsit túl hangosan nevetett. Liam pedig a szemét forgatta.

"Nem tudom, miért nevetsz, Justin. Te és Selena rosszabbak vagytok. Legalábbis szülői felügyelettel csináljátok a nyilvánosság előtt."

Harry feltartotta az öklét és Liam megütötte a sajátjával. Kendall a szemeit forgatta.

"Nyilvánosság előtt, igen. De CeCe annyira félénk és ártatlan, le merném fogadni, hogy a takaró alatt egy őrült, nem, Harry?" Liam észrevette barátja állának összeszűkülését és mégha nem is ismerte hosszú ideje Harryt, nyilvánvaló volt, hogy lángolt. "Nincs olyan dolog, amit nem tennék meg azért, hogy megkaphassam egyedül... Az a test, azok az ajkak. Szerencsés flótás vagy, Styles. Csak elképzelni tudom, milyen lehet azokat az ajkakat magam körül burkolva-"