Utoljára még annyit

883 34 28
                                    

Hát helló, helló.

Azt hiszem, az előző részből ki lehetett találni, de ha nem, akkor ebből biztosan, hogy befejezem ezt a történetet. És tartozom néhány okkal.

A legfőbb okom, hogy úgy érzem, itt az ideje a lezárásnak. Mikor elkezdtem írni ezt a történetet, több száz ötlet kavargott a fejemben, jelenetek, cselekményszálak, érzelmek és kapcsolatok, és még mindig jó pár megvan belőlük, de már nem lehetne összeegyeztetni a sztorival. És ez nem baj, mert akkor bizony egy zsúfolt, kaotikus és érthetetlen történet lenne ez, ami a legkevésbé sem célom. De ezek az ötletek nélkül egyre kevesebb használható ötletem van, az írásom is akadozik, mint ti is tapasztaltátok, és nem akarok semmit kikényszeríteni magamból, ami minőségen aluli lenne, de cserébe időben.

A másik ok kevésbé mérvadó, de jóval önzőbb; sok más mindenre is figyelnem kell, időt fordítanom. Van egy könyvem, amit egyszer igazán nagyon szeretnék publikálni is, és bár egészen jól haladok vele, nem ártana több időt rászánnom. Aztán ott van a tanulás. Nemsokára itt a biosz OKTV második fordulója (amit igaz, én hoztam a saját fejemre), de ott van a számtalan másik tantárgy is, amiknek az év végi jegye már számít nekem az érettségihez. És ott van a szabadidőm is, amit, bármennyire is szeretek írni, nincs mindig kedvem arra fordítani, vagy egyenesen képtelen vagyok. És bármilyen kicsi is, de a heti részek azért stresszesek, és egy.egy héten legszívesebben minden szabad percemet egy lyukban tölteném a sztressz elől bújkálva.

De félreértés ne essék, imádtam ezt a sztorit írni. Imádtam a kommentjeiteket olvasgatni, még mindig imádom; nincs is jobb, mint mikor huszonegy értesítést jelez a wattpad a hét közepén, és tudom, hogy valaki épp akkor olvassa végig. Hálás vagyok minden egyes elolvasott szóért, minden csillagért, minden kommentért, és elszomorít, hogy némiképp itt hagylak titeket.

Ha van bármi, számotokra megválaszolatlan kérdésetek, tegyétek fel nyugodtan, akár a sztoriról, akár a karaterekről, akár rólam. Nagyon szívesen válaszolok mindenre. (Tényleg. És még ha tíz évvel azután olvasod ezt, hogy befejeztem, is nyugodtan kérdezz!)

Ha bárki megkedvelte a stílusomat ez alatt az ötvenöt fejezet alatt, és szívesen olvasna valami mást is tőlem, egyrészt van egy másik könyvem, ami amolyan fantasy stílusú novellagyűjtemény, és sajnálatos módon elég gyér, másrészt a már említett könyvemhez szívesen vennék néhány bétaolvasót visszajelzésnek, hogy milyen is. Ketten már korábban ajánlkoztak, és bár a nevüket itt wattpadon nem tudom, de nagyon szépen köszönöm nekik! Szóval, ha bárki érdekelt, küldjön egy emailt ide: gedezsofi@gmail.com, és levajazunk mindent. Ha valamilyen őrült oknál fogva valaki zsebében fanart is van ( @CsatariZsofia még mindig nagyon hálás vagyok a csodáért, amit te küldtél), azt is szívesen fogadom.

Azt hiszem, ennyi. Még egyszer nagyon hálás vagyok minden egyes olvasónak, aki megfordult itt, őszintén és komolyan.

Jó éjt, ne egyetek gyöngyvirágot medvehagyma helyett, ne fújjon el titeket a szél, be gay and do crimes!

A Tattooed Little FoxWhere stories live. Discover now