/BNHA/ Szövetségből Szerelem /BEFEJEZETT/

_7_

- Hol vagyok? Mi ez a hely? ~tettem fel kérdéseimet.
Homályosan látok, de egy bizonyos pontot ott előttem nem, azt tisztán látom.
Elkezdtem felé menni, de nem tudom miért.
A lábaim maguktól cselekedtek.
Végre odaértem.
Látok.
Látok egy játszóteret, a közepén egy hintával.
Közelebb mentem.
Ekkor egy síró kislányt pillantottam meg.
Oda siettem hozzá, legugóltam elé és szólongattam, de nem válaszolt.

- Oii Mio-chan, hol vagy?
~Mio-chan? Ki lehet ez? Olyan ismerős a hangja.

- Onni ~ mondta a kislány S felállt, arrébb akartam menni , de meg se várta.
Már készültem az esésre, de nem, nem estem el.
Helyette, egy fura érzés kerített hatalmába.
A kislány át futott rajtam. Ez....ez szörnyű érzés.

- Onni ~ sírva ugrott a kislány a srác nyakába.

- Huh. ~kaptam a kezemet a fejemhez.

- Mi... Mi történik velem? ~kezdett el fájni és lüktetni a fejem. Szédülök. -Mi ez? ~ kezdtek könnyeim is előtörni.

- Mio - Chan, ne sírj ~ halottam meg az ismerős hangot

- Ki vagy te ? ~ kérdeztem meg még mindig a fejemet fogva a lüktetéstől.

- Ne sírj Mio - Chan, én vigyázok rád!

- Hallgass ! ~ kiáltottam rá.

- Ne sírj Mio! ~ jött oda a kislány S megfogta a kezem és elemelt az arcomtól

- Ne érj hozzám! ~kiabáltam rá.

- Na, de Mio-Chii ~ nyöszörgött a kislány.

- Hallgass ~ szinte már ordítottam a sírástól.

- Hallgass ~*Hüp, Hüp* - hagyjatok békén. ~fakadtam ki S látásom megint homályosulni kezdett.

- Most már itt az idő , menned kell! ~mondta a srác.

- Még találkozunk Mio - Chii ~ tette hozzá a kislány. Majd kézen fogta a fiút és eltűntek. Alig kapok levegőt.......mi!!

- Huh (hatalmas levegőt vett) ~ahogy újra kaptam levegőt egy hirtelen mozdulattal felültem S magam elé meredtem. Az arcom nedves volt.
- Szóval tényleg sírtam.

Bakugo Szemszögéből.:

Már vagy két órája alszik, és én csak annyit tehetek, hogy nézem és várom, hogy felébredjen.
Bassza meg, miért kellett felbukkannia ?

- Hallgass ! ~ hallottam meg húgom hangját.

- Oii húgi, ~térdeltem ágya mellé S tekintetemet rá szögeztem.
A szeme sarkából legördült egy könnycsepp.
Oda hajoltam, hogy letöröljem. - " Ne érj hozzám" ~ hallottam meg hangját, egy kis habozás után letöröltem a könnycseppet.

- Mio, mi történik veled?

- Hallgass! ~ hallottam megint ezt a szót. Majd arra lettem figyelmes, hogy nem vesz levegőt, itt nagyon bepánikoltam.
Majd hirtelen szemei kipattantak és egy hatalmas levegő vétellel felült az ágyon.
Arcához emelte a kezét.

- Szóval tényleg sírtam. ~ hallottam meg halk hangját .

- Oii hugi.....~ nem reagált rá.-..... mi történt veled? Mi a baj? ~ Nem szólt semmit csak leszállt az ágyról S az ajtó felé vette az irányt. * Rá néztem*. A Lábai meg remegtek majd összecsuklott.

- Oii! ~ ugrottam mellé S legugóltam.

- Mi.....mi ez? ~kérdezte remegő és akadozó hangon.

Minorin szemszögéből.:

Leszálltam az ágyról S az ajtó felé vettem az irányt. Hirtelen egy hatalmasat nyilalt a fejembe és elestem.