Hercegnét kerestetik

19.fejezet

A mozgásgyakorlat totál szívás. A 10 centis magassarkút pedig egyszerűen ki akarom hajítani az ablakon. A 13 lányból alig egy-kettőnek sikerül talpon maradni. Audrey egy sorba állított bennünket a szalonban és kiterített egy hosszú szőnyeget középre. Mindenki végigsétál rajta oda-vissza aztán jön a következő. Most épp Samantha próbálja nem kitörni a bokáját. Előttem Sophie áll. Samantha nagy nehezen visszajön Sophie pedig felveszi a cipőt. Annyira irigyelem. Neki tökéletesen megy a séta benne. Pár perc alatt megcsinálja. Nyelek egyet, lerakom a cipőmet, belelépek és nagy erőfeszítések között elindulok a szőnyegen. Az első lépések bizonytalanak, többször kibicsaklik a lábam. Aztán egyre jobban megy. Elérek a szőnyeg végére és óvatosan megfordulok. Igyekszem stabilan állni. Egyik lábamat teszem a másik után. Előrehaladok. Elérek Audrey-hoz, megragadom a karját. 

-Nem lehetne esetleg 5 centis cipőben gyakorolni? - Kérdezem. Audrey hosszasan gondolkozik. 

-Nem bánom. Hozzatok egy másik magassarkút. - Mindenki kicseréli a cipőket arra amiben érkezett és újra beállunk a sorba. Ezúttal minden sokkal jobban megy. Rachel végigsétál a szőnyegen és most sokkal kecsesebb mint előzőleg. Látszik, hogy mit tesz 5 centi mínusz. Rachel után Lila következik. Neki is sokkal jobban megy mint eddig. Audrey lehajol egy dobozhoz és könyveket vesz ki belőle. Mindenki kap egyet. Következik az egyensúlygyakorlat. 

-Hölgyeim figyelem. - Tapsol kettőt Audrey. -Most az egyensúlyt fogjuk gyakorolni. Egyesével megint mindenki végigmegy a szőnyegen kezdetben cipő nélkül a könyvvel a fején. Aztán ha ez már jól megy kombináljuk a kettőt. Magassarkúban könyvvel a fejen megy végig mindenki a szőnyegen. - Ez jól hangzik. Lerugom a cipőmet és várom, hogy sorra kerüljek. Olivia felteszi a könyvet a fejére és elindul lassan. Igyekszik nem leejteni a könyvet. Elér a fordulóponthoz. Óvatosan halad és mikor visszaér leejti a könyvet. Sikeres kört zárt. Bianca beáll a kezdőpontra és elindul. Közben felrakom a saját könyvemet a fejemre. Próbálom megtartani. Nagy nehezen, de sikerül. Én következek. Felteszem a fejemre és elindulok. Kihúzom magam. Igyekszem egyenesen előre koncentrálni és nem leejteni a könyvet. Végigmegyek a kijelölt helyen és visszasétálok. Nagyon jól megy. Elérek Audrey-hoz. Leejtem a könyvet. 

-Hölgyeim az van, hogy miután lecseréltük a cipőt sokkal jobban ment. Nagyon jó volt a mozgás. Senki sem látszódott, hogy bizonytalan lenne. Az egyensúlygyakorlat pedig egyszerűen fantasztikusan sikerült. Nem is reméltem volna ekkora sikert. Csak annyit tudok mondani, hogy csak így tovább. A cipős feladatot pedig ma kihagyjuk. Holnap találkozunk etikett órán. Viszontlátásra. - Belelépek a cipőmbe és egyenesen a szobám felé veszem az irányt. Még csak 11 óra van, az ebéd csak délben lesz. Benyitok és ledőlök az ágyra. Pár perc múlva kopognak. Felkelek és Kyle-lal találom szembe magam. 

-Bejöhetek? - Vigyorog rám. Kitárom az ajtót. 

-Gyere nyugodtan csak az ajtót csukd be kérlek. - Visszahanyatlok az ágyra. 

-Azt hallottam, hogy nehéz délelőttötök volt. 

-Az nem kifejezés. - Felülök. -Egy 10 centis vacakban kellett sétálgatnunk. Aztán könyvvel a fejünkön. Komolyan lefárasztott és ma még a portfóliómat is össze szeretném állítani. - Felcsillan a szeme. 

-Mikor sikerült neked fotóznod? - Odalépek az asztalomhoz és felemelem a kupacot. 

-Tegnap délután miután elszabadultam protokollról rájöttem, hogy szorít a határidő és a lányokkal együtt egy csomó fotót készítettünk. Nagyon jó volt. - Lerakom az ágyra a képeket, hogy Kyle is átnézhesse. Az arcán folyamatosan változnak az érzelmek. Némelyik képnél mosolyog. Némelyiknél nevet és van olyan is ahol megdöbben. Amikor végez összarakja a kupacot és a lerakja maga mellé. 

-És velem nem is akarsz közös fotót? - Kérdez rá tettetett sértettséggel. 

-Nem tudom nem lenne az fura.? 

-Miért lenne? Ha csak a tanárod látja akkor nem. - Megragadom a gépem és odahúzódok mellé tisztes távolságra. Kyle átkarolja a vállam és oldalra fordítja a fejét. Elkattintom a gépet. Tökéletes lett. Kibújok a herceg karjai közül és megnézem. -Na mutasd. - Odatartom neki a kamerát. -Nagyon jó lett. Remélem bekerül a kollekciódba. 

-Abban biztos lehetsz. Még pár kép és teljesen elkészül. A címe pedig A Párválasztó lesz. 

-Tökéletes. Pont úgy ahogy te is az vagy. - Elpirulok. 

-Ne mondj ilyeneket. - Kérem suttogásnál nem hangosabb. 

-De ha egyszer így van. - Hajol közelebb. Keze már az enyémen. Tekintetünk egybefonódik. Arca alig pár centire az enyémtől. Érzem a leheletét az arcomon. Egyre közelebb hajol. -Meg akarlak csókolni itt és most. 

-De hát egyszer már megkaptál. - Tiltakozok. 

-Az nem volt elég. Úgy érzem, hogy csak téged akarlak. És most nem a testi dolgokról beszélek hanem, hogy azt hiszem kezdek beléd szeretni. - Úristen kimondta. Kimondta, hogy szerelmes belém. Most hagynom kell. Akarom. Mindennél jobban akarom őt. Végül én szüntetem meg a kettőnk közötti távolságot. Lassan és érzékien csókolom. Azonnal viszonozza. Istenem ez fantasztikus. Átkarolom a nyakát és beletúrok a hajába. A gyomromban ezernyi szikrára pattannak a tűzijátékok. Nem tudok gondolkozni csak azt tudom, hogy Kyle még mindig engem csókol és, hogy szerelmes lett ilyen rövid idő alatt. Az ölébe akar vonni az agyam megálljt parancsol. Képtelen vagyok tovább menni. Eltolom magamtól és lehorgasztom a fejem. 

-Sajnálom. Képtelen vagyok ennél tovább menni. Egyszerűen még nem megy. Válassz valaki olyat inkább aki jobb mint én. 

-Egy fenét. - Felemeli az államat és így kénytelen vagyok a szemébe nézni. -Téged szeretlek még ha ez abszurd is ilyen rövid idő alatt. Én csakis téged akarlak. Úgy érzem megbolondulok nélküled. Mikor látni sem akartál a múlt héten az valami szörnyű volt. - Szorosan átölel. -Kiara ha az kell, hogy az enyém legyél akkor már ma eljegyezlek. - Kétkedve nézek rá. Nekem ez sok infó. Ő is rájön. -Bocsi ez sok volt. Mindenesetre ma azt terveztem, hogy az esti híradó után hazaküldök ismét néhány lányt. A héten míg te beteg voltál sikerült jobban megismernem a többieket és arra az elhatározásra jutottam, hogy csak az igazán szimpatikusakat hagyom bent. Tehát a vártnál hamarabb következik majd be az Elit. - Magyarázza. Eszembe jutnak a lányok. Ki az akivel rögtön jóba lettem és ki az akivel alig beszélek. Samantha, Olivia, Ashley, Bianca, Rachel, Sophie és Elisabeth. Ők azok akik nem közömbösek irántam. Jó van köztük akit nem kedvelek, de azt utálom tehát van felé érzésem. Ezzel szemben. Lila, Amber, Shelly, Jane és Monica. Ők azok akikkel alig váltottam pár szót az elmúlt hetekben. Nem tudom Kyle hogyan határoz, de én ilyen Elitre számítok. Meg is kérdezem. 

-És mégis kiket szándékozol az Elitbe rakni? És miért? 

-Téged ugye, mert gondolom tudod. Akkor Bianca-t biztos, mert nagyon kedves és igazán jókat tudtam vele beszélgetni. - Fennakadhatnák, de nem fogok. Az ő döntése ez az egész. -Ashley is eléggé kedves, de ő rajta látszik, hogy nem igazán akar tőlem bármit is. Mindössze azért tartom bent, mert ilyen jó barátod lett. - Ez nagyon figyelmes. Még szorosabban belefúrom magam az ölelésébe. -Viszont most már rohannunk kell ebédelni. Mindjárt 12. - Kimászok a karjaiból. Leugrok az ágyról és felkapom a cipőm. Kyle is feláll. Még ad egy gyors csókot aztán már el is tűnik. Elindulok az ebédlő felé.