Hercegnét kerestetik

52.fejezet

A konyhán nagyon jól érzem magam. Az egésznek olyan meghitt hangulata van. Más mint az élet amiben jelenleg élek mégis klassz. Jó nézni ahogy a segédek a szakácsok alá dolgoznak és készítik az ebédünket. Leveszem a kész teát a tűzhelyről és apró csészékbe töltöm. Ezután egy tányérra pakolok ki süteményt és már kész is vagyok. A megpakolt tálcával indulok vissza a szalonba. 

-Köszönöm, hogy itt lehettem egy kicsit. Jó látni, hogy hogyan zajlik az élet a konyhán. - Szólalok meg immáron a lépcsőn állva. 

-Ugyan mi köszönjük, hogy itt volt. Nyugodtan lejöhet máskor is. - Válaszol az egyik szakács. 

-Ezt megígérem. - Ez az utolsó szavam mielőtt végleg távozok a konyháról. A szalonban aztán kipakolom egy asztalra a teát és munkához látok. Az egész nem lesz egy hatalmas rendezvény szóval nem igényel komolyabb fejtörést. Középre a színpadra kiállítottam héliumos lufikat és az egyiket tele raktam rózsaszín és kék konfettikkel. Ezután apró szerpentin szalagokat rakok ki a kilincsekre és az ablakokra szintén rózsaszínben és kékben. Végül pedig ráírom egytől tízig a számokat a lufikra. Ez jó lesz. Egy szobalány kopog az ajtón és nyit be. 

-Felség elnézést a zavarásért, de megérkeztek a lányok. Kell még egy kis idő vagy jöhetnek? 

-Engedje nyugodtan be őket kész vagyok. - Már rég átöltöztem és megcsináltam a hajam szóval azzal nem volt gond. Egy egyszerű sötétkék ruhát viselek ami rásimul a testemre és a térdemig ér. A hajamat a szokásos hullámokba rendeztem szóval teljesen kész vagyok. A lányok most lépnek be az ajtón. Stacey ahogy meglát szó szerint a nyakamba ugrik és természetesen a többi lány is követi a példáját. 

-Annyira jó végre látni téged. Már hiányoztál. - Ölel át szorosan Stacey. Eltolom magamtól a lányokat és ekkor esik le nekik, hogy mi is van. 

-Te terhes vagy? - Kérdezi meglepetten Elisabeth. 

-Igen és ezért is hívtalak ide titeket. Szerettem volna megosztani veletek ezt az egészet és közösen kideríteni a baba nemét. 

-Köszi, hogy meghívtál minket. Már nagyon hiányoztál te is és egy jó kis csajos délután is. Szóval mire várunk még? Hát nem azért van itt ez a sok lufi, hogy kiderítsük közösen? - Kérdezi vidáman Ashley. 

-De igen úgyhogy gyertek is és meglátjuk mi lesz. - Átsétálunk közösen a színpadhoz és felsétálok a lufik közé. -Oké akkor most Sophie mondj egy számot. 

-Hét. - Odalépek a hetes lufihoz és megfogom a tűt. Óvatosan beleeresztem és hangos durranással ereszkedik a földre. Üres volt. Ezután Ashley mond egy számot ami a kettes így én kilyukasztom azt a lufit. Megint üres. Ez így megy még öt lufin keresztül mikor Elisabeth következik. 

-Legyen a hatos. - Kiszúrom a léggömböt amiből most apró színes konfettik hullanak alá. A csajok mind felrohannak a színpadra és kérdőn fordulnak felém. 

-Most akkor fiú vagy lány? - Teszi fel a jogos kérdést Stacey. 

-Mindkettő. Ikreket várok. - Ismét szorosan átölelem a barátnőimet és utána helyet foglalunk az asztalnál. 

-Szóval akkor ha jól értelmeztem a hallottakat nemhogy terhes vagy, de még ikreket is vársz? Kisasszony te aztán nem vagy kispályás. Először esküvő, utána nászút és mellé még terhes is vagy mindezt 18 évesen. - Jegyzi meg szórakozva Ashley. 

-Valahogy úgy. - Helyeselek és mosolyogva iszom meg a teámat. 

-Hát azt hiszem ezt meg kell ünnepelnünk. Nem is gondolkoztál még egy babaváró party-n? - Lelkesedik be Sophie.