Hercegnét kerestetik

25.fejezet

Miután a szobalányaim felkészítenek az éjszakára távoznak én pedig bemászok az ágyba. Leoltom az éjjeli lámpát és álomra hajtom a fejem. Az ablak most is nyitva van. Nézem ahogy a szél belekap a függönybe. Lassan lecsukódik a szemem. Álmomban teljesen máshol járok. Semmi sem ronthatja el. Csupán két ölelő kar. Kyle ugyanis pont most mászott be az ágyamba és öleli át a derekam. Mosolyogva fordulok felé. 

-Ki engedte meg neked, hogy be gyere? - Suttogom a karjaiban. 

-Én természetesen. Nagyon szerettem volna veled aludni. - Suttogja a hajamba. 

-Tegnap is velem aludtál. 

-És szerinted az elég volt? - Sóhajtva megrázom a fejem. 

-Persze, hogy nem. 

-Akkor maradhatok? - Tér vissza oda ami érdekli. 

-Ha reggel nem arra kelek, hogy te már nem vagy itt. 

-Kívánságod számomra parancs. - Lassan felém hajol és mielőtt teljesen lecsukom a szemem még kapok egy csókot. -Jó éjszakát Kiara. 

-Jó éjszakát Kyle. - Elnyom az álom. Befészkelem magam a karjai közé és megnyugszok. 

Reggel ígéretéhez híven mikor kinyitom a szemem még ott van mellettem az ágyban. Ránézek az órára. 6 órát mutat. A reggeli csak 8-kor lesz, a szobalányaim pedig csak fél órával előtte jönnek. Tehát van másfél óránk egymással. Odahajolok Kyle-hoz, hogy felébresszem, de ekkor kipattannak a szemei. 

-A frászt hoztad rám. - Dobom meg egy párnával. Kyle megszorítja a kezem és magára ránt. 

-Van másfél óránk szabadon szóval ki akarom élvezni minden percét. - Suttogja. Megszüntetem a kettőnk közötti távolságot. Megcsókolom. A gyomromban ezernyi pillangó verdes és hevesen ver a szívem. Kyle lassan érzékien csókol, de aztán ez egyre hevesebb lesz. Ráharap az alsó ajkamra bejutásért könyörögve én pedig megadom neki. Átkulcsolom a kezem a nyaka körül és hagyom, hogy feltűrje a hálóingemet. Nem állítom meg. Nagyon jól érzem magam. Lassan eldőlünk az ágyon és érzem amint Kyle végigsimít a combomon. Itt kapcsolok. Megszakítom a csókot. Lesütöm a szemem, a paplant bámulom. 

-Sajnálom, hogy megint tönkretettem a pillanatot. - Mondom. A herceg benyúl az állam alá és felemeli. 

-Nem tettél te semmit tönkre. Nagyon jól érzem magam veled és ha neked időre van szükséged, hogy teljesen átadd magadat nekem akkor megkapod azt az időt. Ne felejtsd el, hogy ma már te kezdeményeztél és egészen sokáig észre sem vetted, hogy mi történik. Ez haladás Kiara. Én várni fogok rád. - Rávetem magam és szorosan a karjaiba simulok. Kyle a nyakamba temeti az arcát. 

-Köszönöm szépen. 

-Igazán nincs mit. Itt vagyok neked és itt is leszek. És már alig várom a közös jövőnket. - Eltolom magamtól és mélyen a szemébe nézek. 

-Mit vársz te annyira? 

-A közös életünket. Elvégre te leszel a menyasszonyom. Feleségül foglak venni. Ugye te is várod már? - Kérdez rá rémülten. 

-Persze, hogy várom te lökött. Alig várom, hogy gyerekeket szüljek neked és feleségül menjek hozzád. 

-De azok a gyerekek nem lehetnek kislányok. Azokkal nem lehet a focit nézni. 

-És te mikor is akarsz focit nézni ha trónra kerülünk?

-Hát majd az még kiderül. Szóval herceget kell szülnöd. -Ez kezd bizarrá válni. Mi most komolyan arról beszélünk, hogy én mikor és milyen nemű gyereknek fogok életet adni? Nem tudtam, hogy ennyire komoly a kapcsolatunk.