Hercegnét kerestetik

32.fejezet

Az elkövetkezendő napokban nagyon sokat tanultam azért, hogy most itt állhassak. Ma van a húsvéti ünnepség napja és sík ideg vagyok. Amelia épp a ruhámat fűzi be, Helena pedig az utolsó simításokat végzi a sminkemen. Dorinda királyné azt mondta, hogy nem lehetek mindig kék ruhában így ma a szobalányaim egy almazöld ruhával leptek meg. A ruhának nincs ujja. A mellrésze zárt és hatalmas földig érő szoknyája van. A hajamat egy lazább kontyba tűzték fel. Ismét megkapom a poncsót a vállamra és már kész is vagyok. 

-Nagyon gyönyörű lett kisasszony. - Dicsér meg Amelia. 

-Ez csakis a maguk érdeme. És köszönöm. - Helena egy apró almazöld koktéltáskát nyom a kezembe. 

-Zsebkendő, sminktükör és egy rúzs van benne. Csak a legalapvetőbbek vannak benne, meg ami belefért. 

-Nagyon szépen köszönöm. Most azt hiszem jobb lesz ha indulok. - Lépek az ajtó felé. 

-Kisasszony nem tudom, hogy mondták-e önnek, de ilyenkor az a szokás, hogy a vőlegény jön a menyasszonyáért. - Ezt nem tudtam. Janet erről semmit sem mondott. Visszalépek az ágyamhoz és leülök. A szobalányaim időközben elmentek szóval most egyedül várom a vőlegényem. Kyle kopogás nélkül jön be az ajtón. 

-Helló szépségem! Nagyon gyönyörű vagy. - Felállok az ágyról és belekarolok. 

-Pontosan milyen lesz ez az ünnep? - Kérdezem miközben Kyle lekísér a földszintre ahol már a királyi család vár minket. 

-Most elmegyünk  kocsival a főtérre ahol aztán a templomig végig sétálunk a vásáron és beülünk a misére. Közben persze az egész tartomány kint lesz és biztos leszólít egy-két ember is, mert úgy szokták. Most pedig, hogy az eljegyzés óta először jelensz meg nyilvánosan az még többet számít. - Leérünk a földszintre és köszönünk a királynak meg a feleségének. Az őrök kinyitják a kapukat mi pedig átsétálunk a kocsihoz. Először a királyné ül be, utána a király, őket követi Alex, majd én és végül Kyle. Elindulunk a főtér felé. Most először hagyom el a palotát a verseny kezdete óta. Jó érzés végre kiszabadulni. 

-Kiara remélem tudod, hogy mi lesz a dolgod. - Szólal meg Dorinda királyné. Odafordulok felé és mosolyogva biccentenek. 

-Természetesen. Mosolygok és integetek. Nem nézem le a népet, mert egyelőre még majdhogynem közéjük tartozok és mindig is közülük való leszek. - Felelem gondolkodás nélkül azt amit Janettel beszéltünk át a héten. 

-Nagyon jó Kiara. Most az a legfontosabb, hogy ezer százalék, hogy le fognak szólítani a menet során és azt kell mutatod, hogy te milyen is vagy valójában szóval mértékkel, de nyilván odamehetsz a néphez. Ez egy jó pont is lehet akár majd a későbbiekben. - Magyarázza Dorinda királyné. Megfogadom a tanácsát. Mesélte a héten, hogy mennyire nehéz volt neki az első nyilvános szereplése. Azt mondta, hogy nem tudja milyen ez és ezért most próbálja átadni nekem a tudását ugyanakkor bízik bennem annyira, hogy el merje engedni a kezem úgy, hogy nem járatom le teljesen a családot. 

Időközben megérkezünk a főtérre ahol egyesével kiszállunk a kocsiból. A nép ujjong és tapsol. Amikor pedig kiszállok a kocsiból extra hangerőre kapcsolnak. Kyle kinyújtja felém a kezét én pedig rákulcsolom az ujjaimat az övéire. 

-Nagyon gyönyörű vagy és ne izgulj, minden rendben lesz. - Suttogja a fülembe. Dominick király és Dorinda királyné elindulnak elől a menet legelején Alex-szel. Mi Kyle-lal mögöttük haladunk. Az emberek folyamatosan sikongatnak és tapsolnak. Mosolyogva integetek mindenkinek aki az én nevemet kiabálja. Egy kislány apró plüssállatot szorít a kezében. Nem lehet több 4 évesnél. Elengedem Kyle kezét és odalépek a kislányhoz és anyukájához.