☆ 37.rész ☆

331 11 0
                                    


| Klaus szemszöge |

•07:00•
Reggel Logan szokásos ébresztő hangjára keltünk, Amy szokásosan a fürdőt közelitette meg.
- kész vagy már Angyal?
~ Csak pár perc, nyugi szívem.
- "csak pár perc, nyugi szívem" - imitálta mellettem Mason a barátnőm hangját. Kijött a szokásos sminkjében és egy Adidas melegítőben, majd ahogy tudott eltűnt a házunkból. Nem szabad lebuknunk. Mi is át öltöztünk és az étkező felé vettük az irányt. Nem voltak ott sokan, ezért könnyű volt jó helyet találni. Miközben vártuk a tanárt egyre többen "gyülekezetünk", viszont Angyalt sehol se láttam.
•15:27•
Amy-t reggel óta nem látta senki. Kicsit félek, de a srácok csak azzal nyugtatnak hogy a lányok más feladatot kaptak. Mason a vállamra tette a kezét.
~ Nyugi haver. Ott jön. - megindultam angyal felé, viszont ő nem egyedül volt. Logan mellette baktatott mint a kiskutya. Kérdőn néztem rájuk. A legjobb barátom megrántotta a vállát majd elsétált mellettünk
- Ez mi volt? És ha miért voltál vele?
~ Csak kellett egy olyan barát aki meghallgat.
- Arra itt vagyok én.
~ te nem szereted amikor a havi bajaimról beszélek.
- szívesen meghallgatlak, és ezt most véresen komolyan mondom.
~ ha ha ha... Nagyon vicces Klaus... - belém csípett majd össze kulcsolta ujjainkat, és egyenesen a szobámba mentünk.
•17:36•
- Angyal, szerintem lefogjuk késni a vacsorát.
~ Csak még pár percet maradjunk így - mondta és még jobban a mellkasomhoz nyomta magát miközben továbbra is csak a filmre koncentrált.
- de szívem... Indulnunk kéne, én éhes vagyok.
~ jó, akkor menjünk, de utána nem lesz több időnk kettesben - egy csókot nyomott az arcomra, s ezt követően felállt az ágyról.

×Befejezetlen× Miért pont te? 2 Nơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ