☆ 23.rész ☆

415 18 0
                                    


| Klaus szemszöge |

//Péntek//
A reggel zökkenőmentesen telt. Suliba érve Amy kerestem, De ő épp a tanár előtt csusszant be az osztályba. Kivételesen nem Logan mellett ült, hanem legelől. Második óra tesi volt. Nem akartam ma kidobozni ezért firkantottam magamnak egy felmentést. Egész órán mostoha húgom nem nagyon állt szóba senkivel, és inkább a sarokban ücsörgött. Ide akartam magamhoz hívni megbeszélni a tegnapit, de a tanár folyamatosan figyelt.
•12:27•
Amy mellé ültem az ebédnél
~Mizu?
-Megtudnánk beszélni a tegnapit?
~Mi van köztetek?
-Semmi, az ég világon semmi
~Akkor miről beszélt Lorett?
-Csak kamuzott. Tuti direkt csinálta, csakhogy szét szakítson minket.
~Tényleg?
-Angyal, bizhatsz bennem. Megígértem hogy csak rád figyelek, csak téged szeretlek. Nem akarom ezt most elcseszni. Szeretlek- körül néztem. Sokan felfigyeltek ránk.- Igen. Jól hallottátok. Szeretem Amanda Hope-ot. -Amy döbbenten rám pillantva, majd körbe motyogott egy "miért"-et és elrohant. Nem hagyhatom. Utána eredtem.
-Várj meg!
~Hagyj békén...
-Mi a baj? -megfogtam a csukloját és annyira megszorítottam hogy megálljon-igazat mondtam. Szeretlek. És még százszor el tudom mondani
~Nem érted hogy semmi nem lehet köztünk? Vedd már észre! Testvérek vagyunk, nem az kalandjaid egyikke.
-Tudod Angyal... Mindenki egy éjszakára jó, de te többre is.
~ E𝗅é𝗀 𝗏𝗈𝗅𝗍. -𝗆𝗂𝖾𝗅ő𝗍𝗍 𝖻á𝗋𝗆𝗂𝗍 𝗂𝗌 𝖼𝗌𝗂𝗇á𝗅𝗁𝖺𝗍𝗈𝗍𝗍 𝗏𝗈𝗅𝗇𝖺, 𝗄ö𝗓𝖾𝗅𝖾𝖻𝖻 𝗅é𝗉𝗍𝖾𝗆 é𝗌 𝗆𝖾𝗀𝖼𝗌ó𝗄𝗈𝗅𝗍𝖺𝗆. A teste azonnal reagált. Karjait a nyakam köré fonva húzott magához. Nyelvemmel óvatosan engedélyt kértem, amit azonnal meg is adott. Azthittem már nem szeret.

×Befejezetlen× Miért pont te? 2 Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang