Szárnyaló Szerelem 1 [BEFEJEZETT]

20

- A picsába... -szaladt ki belőlem a levegő mikor az Elfajzott neki nyomott a falnak. 
- Már megint te?! -morgott. 
- Ezt én is kérdezhetném...! -morogtam vissza majd rá markoltam kezére mellyel engem a falnak szorított és aprókat robbantottam rá. - Látom már kibékültél az erőddel! 
- Valaki felvilágosított vele kapcsolatban. Mostmár egy pöccintéssel végezhetek veled! 
- Oh tényleg? Még is itt birkózol velem 10 perce! 
- Csak játszadozok! Nekem nem szabad szórakoznom? 
- Csak nyugodtan, de ne velem! -morogtam majd gyomron rúgtam. - Még hogy egy pöccintéssel... -nevettem. - Ha akarnálak fél kézzel is megölhetnélek! 
- Adj bele mindent! 
- Harcolni akarsz? Velem? Pont velem? -kuncogtam.
- Igen! Már számtalanszor hagytalak futni! Még egy ilyen alkalom nem lesz! 
- Te hagytál engem? Nem inkáb fordítva? -nevettem.
- Rohadék! -kiabálta majd rám vetette magát. 
- Figyelj! Nem akarlak bántani! 
- Kár... Mert én nagyon is akarlak! 
- Mit ártottam neked? Most őszintén? 
- Megszülettél! -kiabálta majd képességét használva a földre vitt. 
- Áh... -nyögtem. 
,, Nem vagyok kondiba... Elpuhultam... ,, 
- Mocskos elfajzott! 
- Ezt mindtha már mondtad volna... -nevettem fájdalasan. 
- Direkt provokálsz?! 
- Nem. Tényleg nem szándékosan csinálom... Magától jön... -nevettem
- KITÉPEM A SZÍVED! -üvöltött majd újra lecsapott, de én kikerültem. 
,, Nagyon erősek a támadásai de könnyű őket kikerülni mivel figyelmetlen és... mérges... Nem is akár mennyire... Vajon mi húzhatta fel ennyire? Biztos nem én voltam. Halálosan nyugodt természete van, én nem lennék elég egy ilyen mértékű dühroham kiprovokálásához. ,,
- Maradj már nyugton! -dühöngött. 
- Jól sejtem hogy nem miattam vagy ilyen ideges? Min húztad fel így magad? Talán nem engem kerestél? 
- Nem, nem téged! De nem ezért vagyok mérges!
- Akkor? Mi lett azzal a halálosan nyugodt Todorokival akit én ismertem? 
- A NEVEM SHOTO! -örjöngött. 
- Nem beszélhetnénk meg ezt máshol?
- Miaz ?Talán félted a házadat? 
- Inkább azokat akik benne vannak...
- Jah... Láttam az Elfajzott szukádat... Jól oda is csaptam neki! 
- Nem hagynád ki ebből a családomat?! -morogtam majd az arcába robbantottam egyet. 
- A családodat? Többen vagytok? 
- Nem ezt pofázom? -sóhalytottam. 
- T-te... Apuka lettél? -nézett rám értetlenül. 
- Csak hagyd abba az örjöngést és menjünk innen! Ha velem akarsz harcolni rendben, de hagyd ki ebből a családomat! 
- Ch! Eszemben sincs! Tudod hogy ha tehetem mindig két legyet ütök egy csapásra... -mosolygott majd a ház felé emelte a kezét.  
- Azt már nem! -morogtam majd rávetettem magam. - Neked még is mi bajod van?! -kérdeztem miközben a földre szorítottam. 
- Mi lenne? Csak írtom az alja népet! -mosolygott majd felém kerekedett. - És veled folytatom a listát! -mondta majd a torkomra szorította a kezét. 
,, Fenébe! Egy pillanatra nem figyelek és tessék, itt a baj! Elég nagy gáz van azt hiszem... Esze ágába sincs elengedni a nyakamat. Nem viccelt! Tényleg meg akar ölni a fenébe is! ,, 
- Hah...! -kaptam levegőért. 
- Engedj el te kicseszett Hibrid! -nyögtem majd rámarkoltam a karjára és robbantgatni kezdtem. 
- Ne ficeregj annyit! -mosolygott majd ellökte a kezemet és karjáról elkezdte átfuttatni rám a jéghideg fekete anyagot. 

(Todorkinak itt nem a ,,félhideg, félforró,, a képessége hanem ez: )