Este:
-Hova viszel? -morgott, miközben kétségbe esetten próbálta levenni a szeméről a kendőt amit még pár perce kötöttem rá.
- Ne ne ne! -nevettem majd szorítottam a kötésen. - Ne vedd le! Meglepetés lesz!
- Úgy tűnik nem szeretem a meglepetéseket... -motyogta.
- Bírd ki még egy kicsit! Már csak pár lépés!
- Ezt mondtad egy órája is!
- Az az ,,1 órája,, körülbelül 3 perce volt. -nevettem.
- Nem baj! Szedd ezt le rólam! Zavar hogy nem látok semmit!
- Pillanat pillanat! -nevettem tovább majd megállítottam és magam felé fordítottam. - Rendben... Mostmár leveheted! -mosolyogtam.
- Ah! Vágre! Mi tartott ennyi ideig? -morgott mire én forgatni kezdtem a szemeimet és megcsókoltam csak hogy elhallgasson végre. - Csendlegyeeeeen! -motyogtam a szájába.
- Ugye nem csak ennyit akartál? -nézett rám szigorúan.
- Ahj...! Olyan gonosz vaaaaagy!
- Te meg nyafogós! Na, mutasd mi az a nagy meglepetés vagy itt hagylak!
- Rendben rendben! -nevettem majd elálltam a kilátás útjából. - Tadaaaaaaa!
- B-bakugou...
Egy éjszakai piknikkel készültem neki a közeli tóparton. Kivittem egy pokrócot, egy kevés ételt, poharakat és párnákat a nagyobb kénylem kedvéért. Aztán amikor mind ezzel megvoltam úgy rendeztem el őket hogy tökéletes látképet nyújtsanak.
- Tetszik...? -kérdeztem halkan majd mögé kerültem és átöleltem.
- Ez hülye kérdés! Már miért ne tetszene?! Imádom... -motyogta el a végét.
- Ennek örülök... -mosolyogtam. - Mit szólnál hozzá ha itt kint töltenénk az éjszakát?
- Örülnék neki! Olyan gyönyörű itt minden...
- Akkor foglald csak be! -nevettem majd a tó irányába toltam.
Neki nem is kellett több. Azonnal lefutott a pokróchoz és elterült rajta. Pár másodpercel később pedig már kényelembe helyezkedve bámulta a csillagos eget.
- Na? Milyen? -kérdeztem miközben helyet foglaltam mellette.
- Mondd meg te...
- Elképesztő!
- De még ez a szó se megfelelő rá... Nem is lehet szóban kifejezni hogy mennyire szép ez a hely!
- A szépségét talán nem, de a háládat kitudod nem igaz? -húztam halvány mosolyra a számat.
- A hálámat? Ha jól tudom engesztelésként hoztál ide. -nevetett.
- Igazad van. Hülye vagyok... -nevettem el magam én is.
- Bár... A hálámat se nagyon tudnám szóban kifejezni...
- Akkor? Hogy csinálnád? -mosolyogtam mire nevetni kezdett, felém hajolt és megcsókolt.
- Valahogy így...
- Nem rossz...
- Tudom... -nevetett. - Szeretlek...
- Én is téged gyagyás...
Kicsit később aztán megvacsoráztunk, vissza fészkeltük magunkat az ideiglenesen kijelölt ,,ágyba,, és tovább néztük a csillagos eget. Az az néztük volna ha neeeem...
- Gyere fürdeni! -ugrott fel mellőlem Kiri.
- M-mi? -nevettem. - Most? Együtt?
- Persze! Még is, hogy máshogy? -nevetett fel ő is.
- Én nem is tudom... Jó ötlet ez?
- Miért ne lenne az? Úgy is kíványcsi vagyok már hogy nézel ki ruha nélkül... -húzta kacér mosolyra a száját.
- Pedig nem vagyok egy nagy durranás... -nevettem.
- Nem baj! Akkor is érdekel! Nem ér hogy te láthattál engem de én nem láthattalak téged...
- Egyszer te is láttál! A kis tónál... a ház mellett...
- Én nem láttam semmit mert takaróztál te genyó! -modta sértődötten majd vádlin rúgott.
- Ennyire érdekellek? -nevettem majd beadtam a derekamat, felkeltem és oda sétáltam hozzá.
- Talán nem úgy tűnik? -kérdezte kaján vigyorral a száján mire én elnevettem magam és elkezdtem lehámozni róla a felsőjét.
- Deee! Nagyon is úgy tűnik!
Cselekedetemre felcsillantak a szemei és mohón kezdte el lefejteni rólan ruha darabajimat.
- Hé hé hé! -fogtam meg csuklóját nevetve. - Hova ez a nagy sietség?
- Csak félek hogy meggondolod magad... -mondta enyhén vörös arcal.
- Most nem... -mosolyogtma rá majd szájon csókoltam.
Ekkor ő még nem tudta min jár az eszem...
- A nadrágot is! -kapott az övemhez mire én csak mégjobban elpirultam.
- Kirisima nyugi! -nevettem. - Nem tűnök el! Nem kell kapkodnod!
- Jó jó csak... Bocsi...
- Nem baj! -nevettem majd kezeit vissza helyeztem az övemre. - Csak nyugodtan... -mondtam mire ismét felcsillantak a szemei.
Miközben ő az övemmel bíbelődött én a mellkasomra húztam a fejét és mesztelen hátát kezdtem el símogatni.
- Na végre! -örült meg a sikerének majd kétségbe esetten próbálta meg leszedni rólam a ruha darabot.
- Kirishima! -nevettem fel hirtelen.
- T-tudom! S-sajnálom... -pirult el majd elengedte a nadrágomat.
- Csak finoman! Így nincs benne semmi buli! -mondtam majd közelebb húztam és óvatosan a fenekére vezettem a kezemet.
Ő erre a cselekedetemre kicsit össze rezzent és érdeklődve nézett hátra, hogy mit csinálok a kezemmel.
- Nem tetszik? -bizonytalanodtam el.
- De de de! Csak nem szoktam meg ezt tőled.... -nézett rám gyanakvóan. - De egész jó érzés! Asszem... -nézett hátra ismét mire én felnevettem.
- Olyan kis aranyos vagy... -mosolyogtam, majd én is neki álltam lefejteni róla a nadrágját.
- Ennél... cikibb helyzetet nem igen tudok... elképzelni... -vörösödtem el mikor már egy szál allsóba álltunk egymás mellett.
- Ciki? Mi ezen a ciki? -nézett rám értetlenül.
- Bazd ki néha... Néha úgy irigyellek azért mert nincs szégyenérzeted...
- Szégyen érzet? Mit kéne nekem szégyelnem?
- Tudod... Nem egy normális dolog amit most mi csinálunk...
- Tudom! De mit kell szégyelni?
- Semmit csak... Kicsit zavarban vagyok... -vörösödtem el.
- Mitől?
- Tőled!
- Ömmm... bocsi?
- Jajj nem úgy! -nevettem. - Csak tudod... Ezt neked még is hogy a fenébe kellene elmagyaráznom?
- Ömmm... nem tudom mivel nem tudom mit akarsz mondani... -nézett rám értetlenül.
- Oké... Hát... A férfiak úgye szeretik a nőket és a nők pedig szeretik a férfiakat. És ugye van hogy valakinek a lelke vonz és van hogy a teste... És... huh... ezt nehezebb elmondanom mint gondoltam...
- Mostmár kíváncsivá tettél! -nevetett.
- Hát... Tetszik ahogy kinézel! Nagyon! Izmos vagy és... gyönyörű.... És ha látom a tested zavarban leszk tőle mert... mert hatással van rám és ez ciki... Ha pedig te látsz engem attól szintén mivel... ÁH! Olyan ciki erről beszélnem...
- Tetszik a testem? -kérdezte majd végig nézett magán.
- Igen! Nagyon...
- Nekem is a tiéd... De nem vagyok zavarban....
- Mert nincs szégyen érzeted!
- Neked sincs okod szégyenlősködni! Tökéletesen nézel ki!
- Oké de... Olyan fura ez most. Itt állsz előttem alsóban és én... én... hah... -sütöttem le a tekintetemet.
Még a szemébe nézni se voltam képes. Olyan kellemetlenül éreztem magam.
,, Beindít Kiri látványa pedig még csak a nadrágja és a pólója került le... Mi lesz itt...? ,,
- Tudod mit? Majd jössz ha össze szedted magad... -mosolygott majd hátat fordított nekem, lekapta magáról a ruha darabot és megindult a víz felé.
- Bazd ki, bazd ki, bazd ki!!! -kaptam kezemet a szemeim elé.
,, Már ennyitől teljesen ki vagyok... Mi van velem?! Új ez még nekem... ,,
- Na? -kiáltott ki nekem a partra. - Nem jössz? Ha akarod hátat is fordítok neked amíg bejössz! -nevetett.
- Azt megköszönném! -nevettem mire ő hátat fordított én pedig vettem egy hatalmas levegőt, tovább vetkőztem és én is megindultam a viz felé.
- Na? Nézhetek? -nevetett mire én elmosolyodtam.
- Ahan... -motyogtam oda neki mire irtelen megfordult és oda úszott hozzám.
- Azt hittem be se jössz.
- Hidd el! Gondolkoztam rajta! -nevettem.
- Nem értelek! Semmi okod nincs arra hogy így viselkedj! Tökéletes vagy Bakugou...
- Nem azért csinálom mert nem vagyok megelégedve magammal hanem azért mert ha már csak magam el képzellek mesztelenül azonnal máson jár az eszem!
- Min?
- A szeretkezésen! -vörösödtem el.
- Oh... Szóval ezért nem akartál...?
- Igen! -szakítottam félbe.
- O-oh... -vörösödött el. -Sajnálom ha kellemetlen helyzetbe hoztalak! Így biztos nem lehet neked könnyű... Sajnálom!
- Nem nem! -símítottam végig azarcán. - Semmi baj! Tényleg... Kicsit nehezen ment az ,,indulás,, de oké vagyok! Tényleg!
- Pedig még Minával beszéltünk is erről! Nekem meg nem esett le mi bajod... Teljesen kiment a fejemből...
- Mi? Beszéltetek? Miről pontosan?
- Tudod amikor a vadászok szállásán voltunk és egy ágyban aludtunk neked meg a...
- Rendben! Rendben! -csitítottam. - Mostmár emlészek! Ne folytasd kérlek!
- Persze! -nevetett. - Bocsi!
- Nem baj...
- De ha... Neked ez... ,,kellemetlen,, akkor még is miért...?
- Mert beszélgettem Todorokival... -motyogtam.
- Tényleg? És... még is miről? Miért?
- Jött nekem egyel. Azt mondta hogy ha megengedem hogy beszélhessen Midoriyával, kérhetek tőle bármit. Akármit!
- Akármit? És mit kértél tőle?
- Infót...
- Miről? Kérlek ne húzd már az agyamat! Mondd el! -boxolt vállon.
- Megkérdeztem tőle hogy hogy csinálták Dekuval... -motyogtam mire felém kapta a tekintetét.
- E-elmondta...?
- Ahan... -mosolyogtam halványan.
- És... akkor mi? Csinálhatjuk? Úgy értem... mi is tudunk szeretkezni? -csillant fel a szeme.
,, Olyan zavarba ejtő ahogy mondja... ,,
- Igen! És azért hagytam hogy idáig elmenyjünk mert úgy gondoltam ez lenne a tökéletes alkalom rá de... Mikor elkezdtél levetkőzni én elkezdtem gondolkozni...
- Min?
- Azon hogy fiatal vagy és...
- Fiatal? Már az is számít hogy mennyi idős vagyok?
- Nekem igen! Kicsi vagy még ehez...
- Kicsi? Ha lány lennék nem lenne baj a korom?
- Nem erről van szó! Ha lány lennél akkor is elgondolkoznék a dolgon...! Ez nem egy olyan dolog amit egy gyerekkel akarok csinálni...
- De hát épp olyan fejlett vagyok mint te! -nézett végig magán.
- Nem a külsődről beszélek hanem az agyadról! Túl fiatal vagy még ehez! És ezt pár percel ezelőtt is bebizonyítottad! Bár abban se vagyok biztos hogy évekkel később akarom majd ezt veled csinálni... -vakartam meg a tarkómat.
- Miért? Mi baj van velem?
- Veled semmi csak... Asszerint amit hallottam ez nem egy kellemes dolog. Pontosabban neked nem az...
- Akkor meg miért csinálnák a párok? -nevetett.
- Azt elfelejted hogy mi nem egy átlagos pár vagyunk! A férfiak kicsit máshogy csinálják... -vörösödtem el.
- Szóval azt mondod fájni fog...? -nézett rám értetlenül. - Vagy mi mástól féltessz ennyire?
- A fájdalomtól... -motyogtam. - Nem akarok neked fájdalmat okozni csak azért hogy nekem jó legyen... Bár ezt hamarabb is kitalálhattam volna... Nem szabadott volna idáig elmennem...
- Engem nem érdekel hogy fáj! Veled akarok lenni Bakugou...!
- Tudom... De akkor is féltelek... Fiatal is vagy és fiú is... A lehető legrosszabb kombó...
- Ne gondolkozz ezen! Nem lesz bajom! Kérlek próbáljuk meg!
- Nem is tudom... Biztos vagy te ebben? Még azt se tudod miről beszélek...
- Teljesen! Nem lesz baj... Ha meg még is akkor abba hagyjuk! Rendben? -mosolygott rám barátságosan mire én is elmosolyodtam.
- Rendben... legyen... -mosolyogtam majd magamhoz húztam és megcsókoltam. - Gyere! Menjünk ki a partra, gubozzunk be és csináljuk ott! Benne vagy?
- Ha ott jobb! -nevetett. - Bár még mindig nem tudom hogy mit fogunk csinálni... -nevetett zavartan miközben óvatosan a feneke alá nyúltam és felvettem az ölembe.
- Majd elmondom! De ha nem tetszik a dolog akkor mond! Rendben?
- Rendben rendben! De ne ilyesztgess már ennyit vagy külömben tényleg baparázok! -nevetett.
- Sajnálom! Tényleg! Nem akarlak megilyeszteni, csak... Kicsit izgulok, és féltelek...
- Miért te izgulsz ha nekem fog fájni? -nevetett.
- Mert féltelek... Nem akarom hogy fájjon...
- Ne agyalj ezen! Inkább menjünk ki! -mosolygott mire én nevetni kezdtem és kimentem vele a partra. - Na de így? Én nem így gondoltam! -nevetett.
- Nem mind1 az neked hogy megyünk ki? Nekem kell cipelnelek! -nevettem.
- Ha ennyire zavar akkor végképp tegyél le! -kuncogott.
- Annyira nem gáz... -mosolyogtam majd ismét megcsókoltam és tovább mentem vele a part felé.
Mikor végre sikerült kiérnem vele, óvatosan letettem a pokrócra, bele dúrtam vörös hajába és vigyorogni kezdtem.
- Mit mosolyogsz? -nézett fel rám érdeklődve miközben kezét a vállamra vezette.
- Olyan gyönyörű vagy...
- Most gyönyörködni jöttünk ki vagy szeretkezni?
- Ne ronds már el a pillanatot! -nevettem. - Csak össze kell magam szednem! Adj pár percet...
- Mostmár kezdek tényleg megilyedni... -nézett rám zavartan. - Kezdjek félni?
- Jajj ne ne ne! Semmi baj csak... csak béna vagyok! Sajnálom...
- Nem baj csak ne ilyesztgess kérlek... -mosolygott rám zavartan cékla vörös fejjel.
- Nem akartam! sajnálom... Tudod mit? Csináljuk! Nem húzom az időt!
- O-oké de előtte beavatnál hogy mit is fogunk csinálni?
- P-persze... Szóval az úgy van hogy...
ESTÁS LEYENDO
Szárnyaló Szerelem 1 [BEFEJEZETT]
FantasíaHirtelen nem tudom mit is kellene ide írnom... Minden lényeges dolgot leírtam az Első részben... Úgy hogy ha érdekel akkor olvasd el! XD Ha ide is leírom akkor már nem lenne értelme elolvasnod a könyvet XD De a legfontosabb hogy ez egy KiriBaku sto...