Lucifer fans

10. Rész

-Félig angyal?
-Igen.
-Hogy néz ki?
-Nos ez még meglepőbb lesz...
-Miért?
-Mert csak most 5 éves...

Lucifer pont belekortyolt a poharában lévő vízbe. Olyan szinten lecsulázott engem. Egyenesen arcba. Rendesen folyt rólam le a víz. Én kikerekedett szemekkel néztem, mert már dupla sokkba voltam, Lucifer megúszta 1 sokkal, de anya volt a legszerencsésebb, mert ő csak lefordult a székről a röhögő görcs miatt.

-Nos, én elmegyek átöltözni.
-Haha!-nevetett még mindig anya.-Elmegyek mosdóba.

Elmentem a szobámba. Épp vettem le a felsőm amikor egy árnyékot láttam. A felsőmet magam elé kapva vörösödtem el. Lucifer állt az ajtófélfának támaszkodva.

-Megtennéd, hogy kimennél. Tudod személyes tér, aura, hogy mondjam még?!
-De jó látvány ez. Meg tudnám szokni.
-Húzz ki, mert ha nem egyesével tépem ki a tollaid.
-Jo-jo a tollaim tessék békén hagyni...jó?
-Akkor menj ki és békén hagyom.

Végre kiment és becsukta maga mögött az ajtót. Átöltöztem gyorsan, megtöröltem az arcom és vissza mentem az asztalhoz. Leültem a helyemre és megvártuk anyum.

-Nos, ideje lenne mennem.-szólt Lucifer.
-Nem veszélyes?
-Szerinted nem tudok magamra vigyázni. Amúgy aranyos vagy amikor aggódsz értem.

Ebbe ugyancsak belepirultam. Most baj ha aggódok azért akit...szeretek...

-Jó akkor menj, de ha mégegyszer meglátlak a kádba...
-Hogy hol?-szólt közbe anya.
-Maradjunk annyiba Asszonyom, hogy a lánya ügyesen varr.

Most anya lett lesokkolva. Ez ilyen lesokkolós nap.

-Kísérd ki a vendéget lányom.
-Rendben.

Kikísértem Lucifert az ajtóba. Ekkor váratlan dolgot tett. A derekamnál fogva magához húzott és megcsókolt. Mélyen a szemébe néztem. Végigsimítottam az arcát és a mellkasába fúrtam a fejem. Ő csak szorosan ölelt magához.

-Holnap találkozunk. Rendben?-törte meg ezt a gyönyörű pillanatot.
-Rendben. Vigyázz magadra!
-Bármi baj van hívj...és repülök. Szó szerint.-kacsintott.
-Rendben.-kuncogtam. Jó éjszakát!
-Neked is szerelmem.

Becsukta az ajtót ekkor. A fülem is vörös volt. Szerelmem. Ez a szó csengett a fülembe. Mikor elaludtam is erre az egy szóra gondoltam. Az ő szájából ez a szó többet jelentett bármi másnál. Mikor elaludtam részletes és hosszú álmom volt. Egy sivár helyen sétáltam. Se fák, se bokrok csak egy sín. Mentem a sínen. Egyszer csak kétfelé ágazott a sín. Egyik oldalt sikításokat hallottam. Másik oldalon pedig a barátaim hívását. Álmomban eszembe jutottak a férfi szavai aki megragadta a karom: ne bízz senkiben csak a barátaidban. Legyőztem a kíváncsiságom és a barátaim felé vettem az irányt. Egyszer csak a sín mellett zöldellő fű, virágok, fák, bokrok jelentek meg. A nap csak úgy sütött. Csodálatos volt az egész. Hirtelen megláttam a barátaimat. Elkezdtem feléjük futni. Hirtelen sikítás ütötte meg a fülemet. A fejem felől jött. Egy madár közeledett felém. Szörnyen magasan sikító hangot adott ki. Fekete tollai csak úgy csillogtak a napfényben. Szinte vakítottak. Éppen elakart ragadni amikor felkeltem az álmomból. Az ébresztőm csak úgy sipákolt. Valószínű csak egy egyszerű rémálom, minden embernek van, csak nem tudom...olyan rossz érzéssel töltött el az álmom. Mintha jelentett volna valamit. Valamit amit én nem érthetek...de van aki igen...Lucifer. Gyorsan írtam is neki egy üzenetet.

Lucifer

Én: Jó reggelt! Bocsánat, hogy zavarlak csak kéne beszélnünk.
Lucifer: Rendben. Mikor felel meg neked?
Én: Bármikor, csak ne legyenek ott mások vagyis érted.
Lucifer: Értem én ki mire megy ki a játék. Igen, elviszlek randira.
Én: Nem Lucifer félreértesz. Komoly dologról kell veled beszélnem.
Lucifer: De azért egy randi keretébe belefér?
Én: Legyen.
Lucifer: Hány órád van?
Én: 7
Lucifer: Klassz, nekem is. Órák után akkor elviszlek valahova. Rendben?
Én: Rendben. Na megyek.
Lucifer: Megvárjalak.
Én: Ahogy neked jó.
Lucifer: Megvárlak.
Én: Oké. Lent találkozunk.

Leviharzottam a lépcsőn. Egyszer majdnem hasra estem a nagy sietségbe, de annyi baj legyen. Max összetörve megyek randizni. Lucifer már lent várt. Megálltam mellette.

-Mehetünk?
-Semmi jó reggelt puszi meg ölelés?-mondta boci szem kíséretében.
-Jó hajolj le akkor, mert nem vagyok olyan magas, hogy felérjelek.

Lehajolt. Épp pusziltam volna meg az arcán. Amikor hirtelen elkapta az arcát és a száját nyomta a számhoz. Hirtelen megijedtem és elkaptam a fejem.

-Nyugi. Na gyere.-húzott magához közelebb.

Ekkor érzékien megcsókolt, közben szorosan ölelt magához. Olyan romantikus egy lélek, hogy szavakkal nem lehet elmondani.

-Mostmár mehetünk.

Csak mosolyogtam magamnak. Megfogta a kezem. Kézen fogva mentünk be az iskolába. Az összes lányt ette az irigység. Felmentem az osztályba. Meglepődtem milyen vidám mindenki. Oda is mentem megkérdezni a történteket.

-Sziasztok! Hogy vagytok?
-Nem hiszed el Sarah mi történt! Ujjongott Nicole és Nicki is.
-Na mi?
-Nickit elhívta Leviathan randira, engem pedig Mammon.-mondta az örömtől kicsattanva Nicole.
-Mikor?
-Ma reggel. Iszonyat boldog vagyok.
-Engem is ma Lucifer.

Hirtelen valaki belépett az ajtón. Egy kiabaszott nagy virágcsokor. Nem tudtam hirtelen milyen szörny ez. Majd észrevettem a két kezet ami fogja. Le lett rakva Panna elé. Satan volt az. A csokor mellé levolt rakva egy könyv is. Nem szólt semmit csak kiment az ajtón. Panna kinyitotta a könyvet ami nem mellesleg egy romantikus könyv volt. Ahogy kinyitotta kiesett belőle egy cetli. Greta felvette. Odaadta Pannanak.

Ma szeretnélek elhívni egy randira. Ha eljössz akkor dobj egy üzenetet kérlek.

Satan

Igaz Satan nem a szavak mestere viszont iszonyat romantikus lehet. Mindenki megdöbbent. Panna elővette a telefonját és rá is írt Satanra egy sziát. Mindenki ujjongot kivéve Kittyt meg Gretat.

-Nem baj Greta nekünk is majd eljön az időnk.-mondta optimistán Kitty.
-Éhes vagyok.-mondta Greta.
-Zsata büfé!-vágta rá Kitty.
-Jó!

Elmentek ők ketten büfébe. Mikor visszaértek Greta hatalmas cuki mosollyal repült szinte be az osztályba.

-Nem hiszitek el!-mondta Kitty.-Nem vettünk szendvicset, mert valaki meghívta Gretat...De nem csak egy szendvicsre hanem egy randira is.-kacsintott.
-Oooo tudtam én.-mondta Nicole.
-Esküvőtökön legalább finom fogások lesznek...de te leszel Beelzebub számára a legfinomabb.-mondta Nicki.

Erre mindenki nevetett. Egyedül Kitty nem lett elhívva, de ő is felhőtlenül nevetett. A jóízű nevetésünket megtörte a csengő. Mindenki elvonult a saját osztályába. Ilyenkor csak úgy mennek ide oda az emberek. Ekkor jött el Kitty ideje. Mármint nem hívták el randira hanem hetes volt, és ki kellett mennie jelenteni. Megvolt a jelentés mindenki leült. A nap újra lassan telt el. Már mindenki majd kicsattant az örömtől. Végre eljött amire mindenki várt: kicsöngettek az utolsó óránkról is.