Strawberry & Cigarette [BEFEJEZETT]

14 fejezet

Yibo lassan végigsétált a The Underground külső peremén, ahol a pincérnők és pincérek szaladgáltak megrakott tálcákkal.

Közel három hónapig a bár közelébe sem jött. Minden napját... és estéjét Xiao Zhan-hoz tapadva töltötte az ágyban. Még most is maga előtt látta, ahogy Xiao Zhan meztelenül fekszik az ágyában. Márvány selyem bőre nedves a verejtéktől, nehéz szempillái alól túlfűtött pillantással néz fel, miközben az ezüstláncra fűzött gyűrű a nyakában lógva megcsillan a lámpa fényében.

Ajkába harapva próbálta meg visszaterelni a gondolatait a jelen helyzetre.

Átvágott a parketten vonagló tömegen. Odaért a VIP-terem bejáratát jelző bársonyfüggönyhöz. A kidobó végignézett rajta, öles karjával lehúzta a függönyt és beengedte.

A VIP-terem egy külön bejáratú helyiség volt az emeleten, sokkal inkább hasonlított egy extravagáns klubra, mint egy bárra.

A boxokat vékony fehér selyemfüggöny választotta el egymástól. Az arany bőrkanapékon a leggazdagabbak mulatták az időt. Pincérek álltak készenlétben, hogy azonnal kiszolgálják vendégeiket.

Alfa, béta és omega nők nyújtottak szórakozást és egyéb szolgáltatást a legtehetősebbeknek.

Yibo felszaladt a lépcsőn, majd Ren Zhong boxához lépett.

A férfi a kanapén ült, egyedül, csupán néhány üres sörösüveg volt a társasága.

- Yibo. - emelte felé az üveget. - Micsoda meglepetés. Szép tőled, hogy három hónap után, méltóztatsz megjelenni a barátaid előtt.

Yibo figyelmen kívül hagyta a férfi velős megjegyzését, és leült vele szemben.

- Egyedül? - nézett körbe az üres boxban. Ren Zhong-ot személyiségét nem jellemezte, hogy egyedül iszogat. Általában két-három valamire adó tyúk tapadt hozzá.

- Nincs hangulatom hozzájuk. - karjait a kanapé háttámlájára simította, miközben sötét tekintetével végignézett a táncparketten. - Song Hai is hamarosan ideér.

Yibo arca megrándult. Az utolsó beszélgetésük a lánnyal, egyáltalán nem volt zökkenőmentes. Az utána következő hónapokban egyáltalán nem is beszélgettek.

Song Hai jelent meg a távolabbi lépcső tetején. Ajkán vérvörös rúzst viselt, stílusa pedig száznyolcvan fokos fordulatot vett. A csillogó flitterek helyett egy fekete, nyakba akasztós ruhát viselt, amit néhány szegecs tett változatossá. Odalépett a boxhoz, majd beült Ren Zhong mellé, a legtávolabbi sarokba.

- Ren Zhong. - üdvözölte Song Hai alig hallhatóan.

- Song Hai. - Ren Zhong szemöldöke a magasba szaladt, amikor megérezte a kettejük közötti feszültséget.

Yibo szemével egy pincér után kutatott, de mintha mindegyik hirtelen felszívódott volna. Tekintete ekkor találkozott egy alfa nőével.

A nő unott arccal körbekémlelt... aztán megpillantotta. Ahogy tekintetük találkozott, a nő szeme úgy felragyogott, mintha egy leárazott ruhára bukkant volna egy luxusbutikban. Megigazgatta szűk szoknyáját, leszállt a magas bárszékről és az asztalukhoz lépett, és Yibo ölébe csusszant. Hosszú ujjaival a hajába túrt, mire az asztal körül ülők hangosan felszisszentek.

- Mi a helyzet szépfiú?

Yibo lerázta magáról a nő kezét. Régen élvezte volna a figyelmet, most azonban a gondolat, hogy egy ismeretlen ott taperolja, ahol alig egy órával ezelőtt Xiao Zhan megérintette, a gyomra fordult fel.

- Nem érdekel. - dünnyögte, majd az egyik sörösüvegért nyúlt és meghúzta. De a nő továbbra sem vette a lapot. Yibo megragadta a lány karját és állásba emelte. - Mondtam, hogy nem érdekel, oké? - dühös tekintete láttán a lány hátrált egy lépést. - Foglalt vagyok. Most pedig húzz el. - csapta le az palackot az üveg asztalra.

A lány a magasba emelte a kezét, majd tovább lépett a következő asztalhoz.

Ren Zhong érdeklődve oldalra biccentette a fejét és halkan felnevetett.

- Micsoda műsor. - tapsolt Ren Zhong. - Nőt még nem pattintottál le ilyen keményen. Mi az?

Song Hai a szájához emelte a poharát és ivott egy kortyot.

- Új zsánere van. Nem igaz, Yibo?

Yibo tekintete megvillant.

- Ez egyre érdekesebb lesz. - nevetett Ren Zhong.

- Rövid, fekete haj. Barna szem. Selymes bőr, megfűszerezve, talán eper illattal? Egy művészet szakos, omega férfi. Xiao Zhan, ha nem tévedek. - Ren Zhong arcáról lassan lefagyott a mosoly. Yibo vádló pillantással fordult Song Hai felé, aki elégedetten mosollyal dőlt hátra a kanapén. - Ne aggódj, Ren Zhong. Néhány menet után úgy is rá fog unni.

Yibo keze megremegett, felkapta az egyik üres üveget és a falhoz vágta. Valaki felsikított. Többen értetlenül nézték feléjük. Teste remegett, készen állt arra, hogy bármelyik pillanatban kitörjön.

Song Hai szemében félelem pislákolt. Ren Zhong pedig a földet bámulta.

- Soha többet ne merészelj így beszélni róla! Megértetted?

Song Hai ajka remegett.

Yibo megpördült és kiviharzott a bárból.