Strawberry & Cigarette [BEFEJEZETT]

12 fejezet

Xiao Zhan erősen kapaszkodott a bőrkabátjába, miközben átszelték a várost az ébenfekete Yamaha szörnyetegével.

Amint lefékeztek az egyetem művészeti kar épületének lépcsősora előtt Xiao Zhan már le is szállt a motorról. Átnyújtotta a sisakot, majd gyorsan megigazította összekócolt haját.

Yibo mosolya könnyed volt és őszinte.

- Most min nevetsz? - kérdezte mesterkélt felháborodottsággal Xiao Zhan.

- Semmin. - rázta meg a fejét Yibo, mire Xiao Zhan lehúzta a száját. - Meddig vannak óráid? Érted jövök.

- Nem. - rázta meg a fejét Xiao Zhan. Yibo arcáról lefagyott a mosoly.- A könyvtárba mész. - a könnyed utasítás meglepte, de Xiao Zhan nem hagyta abba. - Három hónap múlva lesznek a záróvizsgák... és mi... - hirtelen elhallgatott, majd elpirult. Ajkát harapdálta, elfordította a tekintetét, hogy összeszedje a gondolatait.

Yibo nem tudta visszafojtani a mosolyát. Imádta a reakcióját, amikor Xiao Zhan saját magát hozta zavarba. Az arcán megjelenő pír, fülének vége elvörösödött, és minden igyekezetével próbálta elrejteni boldog mosolyát.

- És mi? - csúszott előre a motoron, miközben csábítóan végigmérte és megnyalta az ajkát. - Mi az? - kérdezte pimasz hangon.

- Yibo.

- Igen?

Xiao Zhan újra elpirult

- Kettőnkért vedd komolyan.

Yibo megdermedt, és nem mozdult. Hátraejtette a fejét, egy pillanatra behunyta a szemét. Ajka széles mosolyra húzódott, megfogta Xiao Zhan kezét és közelebb húzta magához.

- Megígérem.

- Rendben. - bólintott Xiao Zhan. - Délután állásinterjúra megyek az egyik stúdióba. Későn érek.

- Miért nem említetted?

- Mert nem akartam hiú ábrándokat kergetni, ha esetleg mégsem vennének fel. - Egy pillanatra elhallgatott. - Te kerestél már gyakorlati helyet?

- Még nem. - rázta meg a fejét Yibo. A komoly téma elbizonytalanította, annak ellenére, hogy megígérte Xiao Zhan-bak, hogy sokkal komolyabban fogja kezelni az életét. Érett, felnőtt férfiként fogja meghozni a döntéseit. Most mégis úgy érezte magát, mint egy csapdába esett nyúl. - Nem felejtem el.

Xiao Zhan bólintott, és összekulcsolt ujjaikra pillantott, majd újra a szemébe nézett. Értette a célzást, s nem haragudott amiért Xiao Zhan nem akart előre rohanni és ország-világ előtt kijelenteni, hogy egy párt alkotnak. Neki sem hiányzott az a plusz figyelem, mint amennyit most is kapott.

Nehezére esett, de végül elengedte Xiao Zhan kezét.

A férfi bólintott, megfordult majd felsietett a lépcsőn.

Yibo sokáig figyelte távolodó alakját. Amint eltűnt a lépcső tetején, Yibo a sisakért nyújt.

- Yibo!

Oldalra pillantott.

Song Hai karba tett kézzel állt néhány lépésre a motortól. Arcán döbbenettől és gyűlölettől vegyes kifejezés ült.

Yibo közönyösen nézett végig a lányon, akiről sütött a féltékenység. Szemöldöke összeszaladt a homlokán elcsúfítva arcának szép és egyenes ívét.

- Mit akarsz Song Hai?

- Remélem nem gondoltad komolyan, hogy egy hozzá hasonló omegával mutatkozol együtt? Van fogalmad róla, hogy egy olyan alak, mint ez a Xiao Zhan, tönkreteheti a hírnevedet?

- Sosem érdekelt mit gondolnak mások rólam. - vonta meg a vállát Yibo. - Az pedig, hogy kivel vagyok együtt, az csak rám tartozik. Másoknak semmi köze hozzá.

- Mint barátod, kérlek...

- Mint a barátom, - nyomatékosította a szavait Yibo, és a lányba fojtotta a szót. - inkább támogatnod kellene, ahelyett, hogy kritizálnál.

- Támogatnálak, ha egy rangodhoz méltó társat választanál!

- Mint például téged?

Song Hai az ajkába harapott.

- Ha nem is engem, de legalább egy nő lenne, vagy egy alfa.

Yibo arcizmai megfeszültek.

- Én döntök az életemről és arról is, hogy kivel akarom leélni azt. Mindazok után, hogy ezt tisztáztuk és azt akarod, hogy továbbra is a barátomnak tekintselek, ne feszegesd tovább ezt a témát. Fogadd el, hogy nem téged választottalak, és lépj tovább.

Fejére húzta a sisakot, felpörgette a motort és indított.