🥑15🥑

37 11 1
                                    

Szeptember 13. Szombat

-Na! Ez jó volt, nem úgy...-fordult felénk Bence, de megakadt, majd vigyorogni kezdett.-tehát a te nyálad-folytatta.
A többiek is vigyorogva néztek minket, mire Krisz felült.
-Mi van? Itt csak én vagyok normális?-kérdeztem.
-Hé!-kapta felém gyönyörű kék szemeit szöszi. Csak legyintettem.
-Nagyon aranyosak vagytok ám. És elkeserítő, hogy egyedül leszek szingli-állapította meg Barni, mire elnevettük magunkat.
-Én is szingli vagyok!-mondtam.
-Még!-mondta Krisz, majd felállt, és a húgával együtt elköszöntek tőlünk. Zoé sem maradt tovább, úgyhogy pillanatokon belül egyedül maradtunk. Úgy gondoltam, hogy felmegyek, mert eléggé késő van és vágyok egy forró zuhanyra. Bekapcsoltam a hangszóróm, és benyomtam egy random számot, majd a fürdő felé táncikáltam.
A zuhany alatt végig énekeltem, mint egy rossz filmben. Fürdés után belevetettem magam az ágyamba, kinyomtam a zenét, és magamhoz szorítottam a nagy macim. Eskü kéne neki egy név... mindig csak maci, bazinagy maci, esetleg nagy maci. Majd erről is gondoskodunk holnap.

Szeptember 14. Vasárnap

Reggel arra keltem, hogy valaki rázogat.
-Mi van már-kérdeztem ingerülten.
-Ja, semmi, csak éhes vagyok-válaszolta (szerintem) Bence.
-Egyél-morogtam, majd a fejemre húztam a takarót.
-Nincs itthon semmi kaja-mondta kétségbeesetten.
-Vegyél-morogtam tovább.
-De az a nők dolga-nyavajgott tovább.
-Te is az vagy.
-Nem is!-kérte ki magának-Na, légyszi.-tudtam, bociszemmel néz. A kis rohadék, azt hiszi odanézek.
-Oké, nekem ez miben éri meg?-kérdeztem levéve a takarót a fejemről.
-Csinálhatsz a bátyáidnak kaját-vigyorgott. Tudta, hogy nyert ügye van.
-Az nektek jó-ültem fel.
-Öhm...akkor...elmegyek dolgozni.-ajánlotta fel, mire felnevettem. Ő meg a munka, még csak egy könyvbe sem kerülhetnének.-valakinek kell, ha már... khm... anyáék nincsenek...-mondta szomorúan, mire én is elkomorodtam.
-Jó, magyek, de ha mégegyszer fel mersz kelteni hajnali 10-kor, ráadásul vasárnap, kinyírlak-fenyegetőztem, majd kitessékeltem Bencét a szobámból és felöltöztem. Egy fekete rövid pulcsit vettem fel, egy úgyszint fekete gatyával, és a bakancsommal.
-Mi kell a boltból?-kiáltottam fel, mire senki nem válaszolt.-oké, akkor el sem megyek-erre persze lekiabálták a létező összes élelmiszer nevét. Én csak nevetve hagytam el a lakást.
-Jó reggelt-hallottam egy ismerős hangot.
-Hali!-köszöntem-Hát te?
-Anyukám leküldött a boltba... öhm... cukorért-gondolkozott, mire megint elnevettem magam.-És te?
-Bence éhes. És ha ő éhes, akkor én megyek a boltba. Ördögi körforgás.-mosolyogtam.
Együtt indultunk el az úton. És nem, nincs közel az a rohad bolt. Közben elgondolkodtam, hogy a Jóisten engem tényleg ennyire szeret, vagy csak simán akkora mákom van, hogy pont Krisszel megyek a boltba? Romantikus mi? Jött egy üzenetem.

Dávid: Jó reggelt! Sajnálom, de meg kell szakítanunk a kapcsolatot.
Én: Miért?
Dávid: Oké, nem hazudok, csak a szüleid miatt "barátkoztam" veled. De mivel már nincsenek, így nekem sem kell jópofizni.

Egy könnycsepp gördült le a szememből. Hogy lehet valaki ennyire szemét? Már megszoktam, hogy az emberek azért vannak velem, mert a szüleim gazdagok, de azért ez mégis szarul esett.
-Hé! Minden oké?-kérdezte rögtön Krisz. Én csak felé tartottam a telefonom. Amint elolvasta ökölbe szorult a keze-Ilyenekkel nem érdemes foglalkozni-törölt le egy könnycseppet, majd magához húzott.
-Köszönöm-mondtam, mikor csillapodott a sírásom. Ő csak mosolygott egyet.
-Valamit be kell vallanom-kezdte érzékien, mire kíváncsian fordultam felé-van otthon cukor-mondta, mire kitört belőlem a nevetés.
-Akkor miért jöttél?
-Mert te is-mondta mosolyogva. Egy pillanatra lefagytam, de nem álltam meg. Ezt tényleg kimondta. Biztos, hogy csak álmodok. Nem tudtam tovább gondolkodni, mert megérkeztünk, és Krisz kinyitotta nekem az ajtót.
-Köszi-pirultam el enyhén.
A boltban nem beszéltünk, én el voltam foglalva azzal, hogy mit veszek, ő pedig azzal, hogy bámul engem. Szép, mondhatom. Bár ennek csak örülök. Lehet, hogy lesz valami köztünk? A dal hatni fog? Vagy a tánc? Ohh, baszki, ma dupla óra lesz... kettőre ott kell legyek.
-Köszönöm, viszlát-köszöntem el idő közben a kasszástól. Nem, nem Erzsi volt. Valami Ica, vagy mittomén.

𝐶𝑎𝑠𝑡𝑎𝑤𝑎𝑦Donde viven las historias. Descúbrelo ahora