Kövessd Az Áramlást- folytatás folytatása (FTF Fanfiction)

42. rész

Karácsony reggele van! Vagyis inkább szenteste. Sajna még egy napot kell várnom az ajándékokkal. De ma lesz a koncert, amire nagyon sokat gyakoroltunk. Egészen hajnali 4-ig fent voltunk próbálni, és pár kávéval kihúzni az ébrenlétet. A végére annyira faradtak lettünk, hogy már csak valamit motyogtunk ének helyett, és elnéztem a kottát, és egy akkorddal lentebb pengettem a gitárt. És erről persze felvétel is készült, amit hamarosan elküldök a lányoknak.

Ez mind teljes titokban történt, mivel mindhármunk anyukája már 10-kor mélyen szúnyokált. És csak mi maradtunk fent. Én valahogy próbáltam bejutni a házba, ami nagyon nehéz kivitelezni, ha éppen az emeleten van a házad!

De ezt úgy orvosoltam, hogy bementem Cirmi ajtaján, mert szerencsésen a Közösségi Házban hagytam a kulcsomat.
Szóval Cirmi ajtaja egyáltalán nem tágas, és ott szenvedtem fáradtan egy fél órát, míg be tudtam menni. A többi gyerekjáték volt, mert csak a szobámba kell menni! Szerencse, hogy anya szobájában van hangszigetelő szivacs. Lassan én is fel fogok egyet szereltetni!

Térjünk vissza a jelenbe! Anyának ma el kell mennie, de apa ma fog hazajönni! Szóval ma én fogadom őt, ha nem hívnak el próbára, vagy a melóba. De szerintem karácsoynkor nem kell senki sem az Állatotthonba.

Felkeltem, majd az összes jeget a teámba raktam, amibe pár csepp esős kávét tettem, amit anya bödömszámra inna meg naponta. De megáll egy, legfeljebb 2 adagnál.

Megittam a teámat, majd egy erőrekapó futásra indultam az erdő határára és vissza. Ebben az a vicc, hogy ilyenkor egy lélek sincs kint, és az egész falú az én lábdobogásomat hallgathatja reggel 6-kor. Ugye, milyen csodás? Szerintem is!

Mikor lett egy kis energiám, a tegnap 6 óta felgyülemlett üzeneteket futottam át, amiből nem volt túl sok. Csak az egyik barátnőm írt olyat, hogy "Boldog Karit", mert most Spanyolországban van, és pár számomra érthetettlen spanyol szót.
- ¡Hola pan! ¿Comó estás?
- Hogy mi? Jah, szia Bundáskenyér!
- ¡Hola! 😂- nevetett a szerencsétlenségemen Kerekes Bogi. Vagyis Bundáskenyér.
- Nah, mi van?
- ¿Comó estás?
- Ne már!
- Jól van, na!
- Megtanultál magyarul?
- Nope!
- Eniglish?
- Nope
- France?
- What?
- Francia?
- Nem.
- Tudsz magyarul! Szóval mit jelentett az, amit írtál?
- Szia Kenyér! Hogy vagy?
- Ennyit? Amugy: Tres Bien. Y tu?
- Mi van?
- Haha, ez pedig francia... akart lenni.
- 😂🤣🤣🤣
- Nehogy MekBorulj!
- Jaj, te Kenyér!
- Jól van:)
- Mennem kell, adios!
- Nah, ezt megértem!
- Vagyis Audi!
- 😂🤣
- Gracias!
- Ezeket még értem.
- Bakker! Cső... jah, még mimdig FTF fan vagy?
- Igen, nézd meg ezt a képet!
- Ez hol van?
- Budapest Park, mikor felléptünk!
- Felléptél?
- Igen, meg még ma is fogok! De most csak Lilláékkal. Januárban lesz egy új Follow The Flow koncert.
- Oda el kell jutnom, bár nem ismerem a Follow The Flow-ot!
- Most komoly? 6 éve verem a fejedbe a számokat, tagokat!
- Érrem. * értem.
- Jah, amióta elmentél, benne van Szakács Geri!
- Hogy ki?
- Megmutatom!
- Oki!

- Szóval ő lenne az?
- Igen. Őket még felismerem. De nem valami Bogi volt benne?
- De, a Simon Bogi. Jah, a Plátóitól fogva már Szakács Geri énekel.
- Jó, asszem őt még ismerem!
- Az előbb írtad, hogy nem. Szóval akkor mi van?
- Nem, de ismerős valahonnan a neve.
- Igen, a suliban folyton Szekér Gerivel keverik. Ő is énekel, de nem a FTF-ben.
- Jah, vagy úgy. Szóval ő itt Szakács Geri, és a Follow The Flow?
- Igen, de a többieket felismered?
- Nem.
- Ő itt ki?- karikázta be a szélen álló emberkét.
- BLR.
- Ez a neve?
- Művészneve. Egyébként Beat Left Right a jelentése.
- Okay! És ő ott, középen?
- Fura Csé.
- Miért Fura Cs?
- Fura Csé! És ő a legrégebbi tagja a FTF-nek. Szinte ő alapította.
- Oh, az jó. És akkor BLM a második tag?
- BLR, és igen. Aztán jön Gergő.
- Értem. És mi BLR és Fura Csé igazi neve?
- Fura Csé: Molnár Csaba, BLR: Vincze Gergely.
- Szóval 2 Gergő van?
- Igen, meg egy Csabi.
- Jah, igen.
- Mutassak pár "új" számot?
- Asszem a Nem Tudja Lennit hallgattam már.
- Az Nem Tudja Senki, és asszem azt már átküldtem.
- Amugy mióta vagy tagja a csapatnak?
- Augusztus.
- Az jó. És milyen velük énekelni?
- Csodálatos! Mintha elmenekülnék ebből a világból, és csak lebegnék. Vagy sodródnék az áramlattal.
- Nem inkább követed?
- De, pontosan! Követem az áramlatot!
- Szuper!
- Igen, de most mennem kell.
- Hova?
- Aludni! Vagyis inkább még a KH-ba rohanok, és ott még próbálni.
- Próbálni?
- Igen! 2 barátnőmmel fellépünk.
- És mu van a Follow The Flow-val?
- Klippet forgatnak.
- Az jó. Én amugy az Ott Hagyom Az Autóm óta nem követem őket!
- 😱😱😱😱😱
- Mi van? Nem volt rá időm!
- 😱😱😱😱😭😭😭😭
- Jó, akkor mindent bepótolok. Most!
- ❤🌍 Jó, de most már tényleg mennem kell! Jah, és még itt van 2 csatorna, a 2 Gerié. Aminek a vége az, hogy TheAnkleBreaker41, az a Szakács Gerié. A másik pedig BLR-é.
- Csúcs, meglesem!
- Oké.

Elindultam a KH felé, és felkaptam a gitáromat a benne lévő kottákkal egyaránt, ami még mindig jó szolgálatot tesznek nekem, hiszen elég régóta nem használtam őket. És minden kifutott a fejemből.

Végre elértem a Közösségi Házat, ahol a lányok már próbáltak, közben valakivel beszélgettek.
- Hellou!
- Szia!- köszönt mindenki egyszerre.
- Mi ez a laptop itt?
- Az enyém, és videochat van a Follow The Flow-val
- Az jó.- feleltem Lillának, majd a szokásos helyemre álltam, és ment is a dalszöveg éneklése. Igaz, alig pár óra alatt raktul össze, de nem tudjuk felülmúlni azt, hogy Fura Csé, Szakács Gerinek 20 perc alatt küldte el a Nem Tudja Senki refrénjét.

- Ez jó lesz, de van egy kis probléma: Lilla, most lassíts be egy picit! Alig lehet hallani a szöveget!
- Oké!
- Flóra, te pedig legyél egy picit gyorsabb!- utasította BLR.
- Emma, ez így jó lesz, csak enged ki a hangodat! Szépen énekelsz, már rengetegszer hallottam. De most is tárd ki a szárnyaidat, és szárnyalj!
- Öhm, az nem fog menni.
- Dehogynem!- motiváltak a srácok.