"De ez..." nem Sz-től származik, vagyis Adisontól. Ő valóban Sz.: Szakács Geri. Vajon mit akarhat? Sebaj, utánanézek az ügynek, bár érzem, hogy sosem vetemülne el ilyesmire, bár nagyon kiszámíthatattlan a srác. De megbízható.
- Szia Emma, hogy haladsz a gyakorlással?
- Mintha nem tudnád. Amugy cső!
- Nagyon vicces.
- Tudom kicsoda Sz!
- Milyen Sz?
- Tudod, aki furcsa üzeneteket küldött.
- Nah, ki lenne az?
- Adison Fox!
- Adison Fox? Szerinted ő elvitt volna a kórházba, amikor majdnem megfagytál?
- Nem, ő otthagyott volna. Gergő, te egy zseni vagy!
- Öhm, miért?
- Mert igazad van! Rossz nyomon jartam!
- Nincs baj. Szerinted Sherlock is mindig rájött a titkok nyitjára?
- Azt hiszem, hogy igen.
- Sajnálom, de nem. Minden ember téved, és tévedhet. És ez így van rendjén.
- Van egy kérdés, amit nem derítettem ki.
- Mégpedig?
- Hogy hogyan tudsz minden alkalommal lelket önteni belém?
- Arra magadnak kell rájönnöd!
- Köszi, ezzel most megzavartál!
- 🤣
- Szerinted mehetek hozzátok?
- Hogy érted?
- Koncert.
- Persze, például Januárban.
- Hm, ha most anya adja nekem folyamatosan a minél forróbb teákat, és 0-24ben takaróban vagyok, szerinted menne?
- Igen, ha folytatod ezt.
- Tényleg, most is túrázol?
- Mennék, de nagyon nagy a hó.
- Miért, most hol vagy?
- A szüleimnél és a hugomnál.
- Értem.
- Ne haragudj, de most muszáj lesz elmennem, mert vár a család.
- Megértelek. Szia, érezd jól magad!
- Köszi! Szia!- Szia, te vagy Szabó Emma?
- Igen. Várj, te nem a Peti vagy!?
- De, ha a Furák Petiről beszélsz.
- Pontosan!
- Amugy hogy vagy?
- Jól, köszi. Te hogy vagy? Szófi?
- Mindenki jól van!- írta Peti, majd küldött egy képet, amin a családjával van. A kezében van a kislánya, Szófia.
- De aranyosak vagytok!
- Köszi! Amugy csak annyit szerettem volna üzenni, hogy hamarosan lesz egy koncert.
- Tudok róla. Január 19.
- Jah, máshová raktuk a programot. Most nem a Budapest Park, vagy az Akvárium Klubban leszünk, vagy netalán Nálatok (nem megbántásból), hanem Székesfehérváton.
- Székesfehérváron?
- Igen.
- Oké, valahogy el fogok jutni oda, megígérem.
- Rendben, de nem nekem kell.
- Sajnálom Peti, de el kell húznom a csíkot.
- Semmi gond. Szia!
- Szia!Kikapcsoltam a telefont is, majd elaludtam egy negyed órányira.
Mikor felkeltem, bekapcsoltam a gépet, és YouTube-on hallgattam mindenféle zenét. Vagyis inkább egy listát. Aztán behunytam a szemem, és egy másik világba futottam. Ott volt mindenki, akit szeretek: Anya, Lilla és Flóra, Cirmi és az FTF. Utóbbi elég fura módon. Sebaj, ilyen az ember tudatalattija.Elkezdtem gyakorolni a számot, ám az összes húr egyszerre elszakadt.
Egy picit szitkoztam az eget, de rájöttem, hogy van a táskámban húr.
Aztán kaptam egy üzenetet. Nem vagyok híres ember, mégis folyamatosan csak a messenger és az instagram hangját hallom naphosszat. Unom!
- Szia Emma, csak annyit akartunk mondani, hogy ha nem baj, akkor szerintünk ha úgy jó, akkor otthonról, videchatben fogunk próbálni.
- Hello(sztok), akárki(k) is van(nak) a billentyűzet mögött! Szerintem ez egész jó ötlet, de mi lesz akkor, ha elcsúszok!?
- Semmi, korrigálunk rajta!
- Várj, most ki(k) vagy(tok) ott?
- Csabi és Geri. (Mármint BLR).
- Akkor hellosztok! Lilla és Flóra tudja a dolgot?
- Persze, az előbb diktáltuk le nekik is.
- Szuper, ezzel nyertetek nekem fél órát
- Nekünk 2 perc volt!
- Mázlista társaság!
- Nem, csak gyorsak vagyunk!- írták a többiek.- Nah, most lépnünk kell, hello!
- Sziasztok!A nap további része unalommal telt. Nem tudtam mit csinálni, mert untam a telefont, a gépet, a könyveket, és Cirmivel sem volt kedvem játszani. Pedig vele bármikor leállok játszani. Mi lehet velem?
Szerinten most azonnal mentem kiheverni a rosszkedvet!Sziasztok!💕
Bocsi, hogy ennyire rövid lett ez a rész. 😭
Hamarosan jön a kövi rész, az már hosszabb lesz:)❤
YOU ARE READING
Kövessd Az Áramlást- folytatás folytatása (FTF Fanfiction)
FanfictionEmma és barátai hatalmas Follow The Flow fanok. Egy nap elmennek az egyik koncertjükre, ahol megváltozik az életük. Emma szépen lassan egy ördögi körbe jut, ami az életét is veszélybe sodorhatja. Ebből valamennyire ki tudott szabadulni, de még vanna...