Kövessd Az Áramlást- folytatás folytatása (FTF Fanfiction)

60. rész

Reggel van, és Hétfő. Sajna suliba kell menni, és korán kelni. Ez utóbbival nincs semmi kivetnivalóm, mert idáig sem szakadtam el a jól beosztott sulis időtől.

Felkaptam valamilyen ruhát, majd zuhanyozni mentem.
Reggeli után egy gyors fogmosás, fésülködés, macskaetetés, és már indulhattam is a suliba.
Jaj, de nem várom! Kezdem egyre jobban irigyelni Cirmit, mert ő egy macska. Ki nem szereti? Kettő. Folyton itthon van. Három. Bárkit szivathat, és néha kap egy "Cirmi!!!"-t.

Kiléptem az ajtón. Előttem négy szempár nézett rám. Persze, ezek itt Lilla és Flóra szemei.
- Sziasztok!
- Szia!
- Indulhatunk?- tettem fel az egyértelmű kérdést, majd kirángattam a bicajt a garázsból.
- Persze, hiszen az oktatás létfontosságú!
- Flóra!
- Tessék, drága barátaim?
- Mit mondtál az előbb?- kérdeztem kikerkedett szemekkel, és tátott szájjal.
- Csak azt, hogy az oktatás nagyon fontos!
- Te nem az a Flóra vagy, akit megismertünk vala, így megkérlek, hogy húzz haza!
- Lil, veled meg mi van?
- Semmi, csak jó lenne enni.
- Miért?
- Nem tudom, hogy mi van velem, de erre van kelet!

Mi bajuk lehet? Flóra okosan beszél. Annyira, hogy tudományos táborba akarják beiratni. Lilla pedig rímekben beszél. Bár a keletes nem volt jó, de a többi igen. Ez egyre bizarabb! Lehet, hogy ballábbal keltem fel? Vagy elátkozták őket?
- Nyugi, nincs semmi baj, Emma! Nem lézetnek varázslatok.- próbáltam magam nyugtatni.
- Menjünk már haza, mert vár engem anya.
- Hogyhogy?
- Nem tudom, hogy miért. Aggódjak, de kiért?
- Elég már a rimmekből!
- És ezért veszélyes ezt alkalmazni másokon!- kaptam el egy beszélgetés végét.
Flóra nevetett, mert ő mondta a dolgokat.
- Flóra, minden oké?
- Igen!
- Amugy nem kéne hazamennünk?
- Azt hiszem, de!

Lassan hazaindultunk. Közben beszélgettünk is. Úgy mindenről.
Egy váratlan pillanatban megcsörrent a telefonom. Gergő neve villogott a kijelzőn.
- Szia! Honnan van meg a számod?
- Nem emlékszel? Régen elmondtad!
- Sajna nem rémlik. De mindegy! Mi a baj?
- Jah, semmi. Csak a Peti keresett.
- Peti?
- Igen.
- Miért nem hívott fel minket?- mondtam elképedve.- Meg van a számunk!
- Foggalmam sincs. Amugy miért keresett?
- Valami a gitároddal kapcsolatban!- sziszegett Geri.
- Szóval tisztázzuk: Peti a gitátomért keres?
- Valamit mondani akar neked!
- Jó, nem bánom. Mikor?
- Minél előbb.
- Délután?
- Asszem akkor semmi dolga nem akad.
- Ezer hála Geri.
- Nincs mit.
- Sajna le kell tennem.
- Rendben. Szia!- köszönt el a társam.- Vagyis: sziasztok!
- Hali!- köszöntek el a lányok is.

Gyorsan hazamentem, majd egy zuhanyzás után- dupla tesi csak mára- elindultam az állomásra.
Akkor jutott az eszembe, hogy nem is tudom, hogy Peti hol vár. Talán fel kéne hívnom? Jah, és kell-e a gitár?
- Szia Peti! Köszi, hogy hatodjára felveszed!
- Emma! Bocsi, csak más dolgom is volt.
- Ne haragudj!
- Semmi gond. Amugy miért kerestél?
- Hoznom kell a gitáromat?
- Sajna igen.
- Oké.
- Akkor Gergő elmondta a dolgokat, mi?
- Igen. Akkor hol találkozzunk?
- Ha nem haragszol, akkor Budapesten?
- Miért haragudnék? Lassan második otthonommá válik a főváros!
- Szerintem 2 óra alatt itt vagy, nem?
- Hol?
- A Nyugatinál.
- Akár egy óra alatt is. Csak a hangszer nagyon kéne.
- Jah, nem tartalak fel. Szia!
- Szia, tali Pesten!

Visszaszaladtam a hangszerért, majd mindent bepakolva indultam az állomásra.
Sajna az orrom előtt ment el. Hogy lehetek ennyire balszerencsés?
- Peti, késni fogok!
- Oh, sem...
Bakker! Ez lemerült. Már csak az eső kéne, és kajak egy filmben lennék!
- Na, már csak ez kellett!- sziszegtem az égből hulló esőcseppeknek.

Hamar Pesten voltam, ami esőben oriási mázli. Vagyis nálam. Pétert kerestem szemeimmel, aki valószínüleg itt sincs. Talán fel kéne hívnom!?
- Hú!- fogta meg valaki a vállamat.
- Peti!
- Hello!- nevetett a mókamiki.
- Amugy pontosan miért is kellett jönnöm?
- Irány a studió, ott mindenre megkapod a váalszt!- ráncigált Peti.

Elérkeztünk a meredek út tetején álló épülethez, ami a studiónk szeretne lenni.
Amikor beléptem, Samanta átkarolt.
- Szia Emma, Peti!
- Hello!
- Samanta, te tudod, hogy mi áll a dolog mögött?- suttogtam a titkárnak.
- Igen.
- Jaj ne már!- fakadtam nevetésbe. És a többiek is.
- De ez van. Majd elmondom!- kacsintott Sam.

Majd elindultunk a felvevő szobák egyikébe. Ott volt Gergő és Csabi. Mikor megláttak, odajöttek hozzám egy pacsiért, majd Peti leült, és Gerinek mondott valamit.
- Emma,...- kedzte BLR.
- Igen?
- Gergő mondott valamit.
- Tudom, Peti akar beszélni velem.
- Nem csak azt. Hanem azt is, hogy holnap, a Közösségi Házban legyél ott!
- Hánykor, és miért?
- Reggel 10-kor, és foggalmam sincs!- vonott vállat az utóbbi szavaira Gergő.
- Értem. Lilla és Flóra nincs itt?
- Eltüntek?
- Nem, csak azt hittem, próbálni fogunk.
- Mire? Nem lesz semmilyen koncertünk.
- Akkor Peti miért kérte el a gitáromat?
- Csak azért, hogy feljöjj!
- Peti!- kiabáltam, majd elkezdtem finoman ütögetni a hátát.- Akkor én már le is léptem!
- Szia!
- Sziasztok!- köszöntem el a társaságtól, majd hazamentem.

Peti egy cseppet felbosszantott, de kiváncsi vagyok, hogy mi a fenéért kell nekem a Közössegi Házba.
Persze, a lányok felhívtak, és mindent elmondtam nekik a vonaton.
Aztán végre az állomáson találtam magam. Végre!

Hazarohantam, majd előkaptam a gépem, és megnéztem a kottákat, amiket digitalizáltam is. Vagyis Anna küldött pár kottát, mivel tudja, hogy gitározok egy ideje.
- Emma, van egy szuper hírem!- jelent meg az üzenet.
- Szia Anna! Mi az a hír?
- A hétvégén meglátogatlak, és elviszlek egy meglepetés helyre.
- Hova?
- Titok.
- Jó, de miért mindig hétvégén jössz át?
- Mert ott van a cukrásziskola, és neked is tanulnod kell!
- Tudom, de jó lenne hamarabb összefutni.
- Valami baj van?
- Semmi. Csak nagyon ritkán látogatsz meg minket.
- A nagyit is ritkán látod, még sem nyafogsz!
- Bármikor átmehetnék hozzá, csak a suli, meg a koncertek.
- Koncertek?
- Majd mindent elmagyarázok.
- Most!
- Hát jó. Látod azt a poszter a falon?
- Persze!
- Ők a kedvenc együttesem.
- Őket ismerem!
- És egyszer, Lillával és Flórával beszálhattunk hozzájuk!
- Tényleg? Ez csodás!
- Most még csak koncerteken látni minket, szóval ne keress interjúkat, vagy klippet.
- Értettem. Amugy ez csodás!
- Ugye? Ha lesz valamikor egy koncert, még időben értesítelek róla!- mondtam csillogó szemekkel.
- Köszi!
- Sajna most írt Lil...
- Nézd meg, nekem is dolgom van. Szia!
- Sziaa!

Lilla csak annyit írt, hogy menjek este az erdőbe. Lesz ott valami!
Kicsit furán hangzik, de asszem bevállalom!
- Lil, és ez meddig tart?
- Tőled függ.
- Oké... ugye nem Adisonék?
- Miért vinnélek eléjük?
- Igaz, hiszen hárman a legjobb barátok vagyunk!
- Igen!!
- Kihez vagy Kikhez van köze hozzá?
- Meglátod!
- De még nincs szülinapom!
- Tudom.
- Neked is Áprilisban, Flórinak pedig Szeptemberben van!
- Azt is tudom.
- Szóval, mi lesz ott?
- Az erdőben?- kérdezte a drámai hatásért Lil.- Nem mondhatom el. Sajnálom, de rengeteg dolgom van az erdőben. Szia!
- Sziaaa!!!

Mindenki annyira furcsa, de foggalmam sincs, hogy miért. Aggódnom kéne?