Kövessd Az Áramlást- folytatás folytatása (FTF Fanfiction)

49. rész

- Emma, vacsora!
- Egy perc!- mondtam anyának, majd kimentem. Lassan leballagtam a lépcsőn, pillantásom lefelé vezettem. Egy pár falatot ettem, majd mikor vissza akartam menni, anya elkapta a kezem.
- Emma, mi a baj?
- Semmi.
- Látszik, hogy valami nyomja a lelked.
- Na jó... csúnyán összekaptunk a Follow The Flow-val. Nagyon megbántam, és lehet, hogy sohasem fognak velem beszélni.
- Szerintem megbocsátanak, ha már ennyire szeretnek.
- Szeretnek?- villantottam meg egy félmosolyt.
- Szerinted? Ha nem szeretnének téged, akkor küldtek volna ajándékot?
- Lehet, hogy csak udvariasságból.
- Vagy a karácsonyi koncert?
- Nem tudom, hogy mire célzol!
- Arra, amikor Szakács Gergő kisegített.
- Az is csak udvariasság.
- Hm?- nézett rám anya, olyan "én megmondtam" pillantással.
- Felmegyek, és kialszom magam.
- Ahogy gondolod!

- Cirmi!
- Miáu!
- Oh, már hiányzott az elesés!- nevettem fel, majd megsimogattam a cica puha hátszőrét. Apa tényleg jól gondozza azt. Jah, apáról jut eszembe: kiment a kertbe Naplementét nézni.
Emiatt még inkább szomorú lettem, mert Szakács Gergő is szereti a Naplementét, illetve a Napfelkeltét. Meg a sárgát. Bár apa inkább zöldpárti. Én pedig kék.

Felmentem a szobámba, majd a fejemet a párnám mélyére rejtettem. És megfordultam a plafont nézni.
Eszembe jutott minden rossz, és a könnyeim újra eleredtek.
- Mit tettem?- gondoltam magamban.- Vajon megbocsátanak? Vagy örökre haragban éljük le az életünket?

Ezután erőt kaptam magamon, hogy megnézzek pár értesítést a gépen, mert mostanában elég sok üzenetet kapok messengeren, hogy jól zenélünk, vagy kérdésekkel bombáznak: Együtt vagytok Gergővel? Tetszik Geri? Milyen a Follow The Flow-val énekelni? Stb... Ezekre általában válaszolni szoktam, ahogyan azt most is tettem.
- Nem, nem vagyunk együtt. Kedves srác, de csak egy jóbarát. Egy hatalmas álom, sosem akarok felkelni belőle! Ám, ez az álom rémálommá vált. De alapjáraton jó velük énekelni/gitározni.

Majd megpillantottam egy üzenetet. Csak annyi állt benne, hogy: Gyere ki ma éjjel az erdőbe. Egyedül. Aláírás: Sz. Vajon ki lehet Sz? Talán a Szabó Timi, a sulirádiós? Vagy Samanta? (Mármint a titkár Szamanta). Nagyon fogós kérdés, de természetesen ott leszek.
Az üzenet továbbíródott: Éjfélkor, mikor a Hold sugara már az erdő fái felett jár, ott várlak az erdőszélen. A tó közelében.

Elaludtam, de közben erre a rejtélyes Sz.-re gondoltam, aki egyre kíváncsibbá tett. Közben beugrott pár Sz-betűs személy. Ilyen Szebásztián, a suli legmenőbb sráca, akit én utálok. Vagy éppen Szabrina, az osztály plázacicája. Vagy éppen Szerafína, aki a lovastáborban volt, ahol megismertük Glittert.
Még pár ember a fejembe mászott, de semelyikre sem gondoltam, hogy ő lenne, mert mindenki külföldre utazott, és most ott tengetik le az életüket.

Az éjfél hamar eljött. Fél 12-kor fogtam a kabátom, és elindultam az erdőbe. Már régóta van hóvihar nálunk, de eddig ez üti a mércét. A csípős szél, a rengeteg hó, ami a szemembe megy, és még az a dermesztő hideg. Még 2 pulcsi, és egy kabát van rajtam, de úgyis hideg van.

Ahogy mentem, egy ember ellopta a kabátomat, és a két pulóvert. Vacogtam, de muszáj volt elmennem az erdőbe.
Csak a Hold világít, a lámpák- áramszünet lévén- pihentek. A vonat is leállt pár órája.
Alig volt ember, de azok is fejvesztve rohantak valami fedél alá, nehogy valami bajuk legyen. Én pedig folytattam utamat.

Hamar elértem az erdő határát, ahol egy fekete árnyékot láttam. Tuti, hogy az a rejtélyes Sz. lesz az! Amint meglátott, odafutott hozzám, én pedig a hóba rogytam. A hideg elviselhetettlen volt számomra, ráadásul még meg is vagyok fázva. Ez nagyon rossz döntés volt.
A szél és vele együtt a vihar egyre nagyobb lett, én pedig egyre jobban vacogtam.
Elég volt, feladom. A karjaim engedtek, majd oldaltartásban nyúltak el a hóban. Fejem oldalra fordítottam, és behunytam a szemem. Közben minden porcikámmal küzdöttem azért, hogy jól legyek. Legalábbis ne szenvedjek fagyhalált, egy bizonyos Sz miatt. Ki lehet az az Sz?

Picivel később egy fehér szobában találtam magam, 3 takaróval és 2 szempárral. Volt egy zöld, és egy barna. De abban a pillanatban be is csuktam a szemem.
- Szerintem most hagyjuk pihenni!- mondta az egyik. A hangja nagyon ismerős volt. Lehet, hogy ez Dr. Peter?

Így hát a két ember kiment. Lehet, hogy a barna szemű volt Sz? De ki lehet az?- fúrta az oldalamat a kiváncsiság.- Ismer engem egyáltalán? Vagy csak Adison és Ajtony ujabb játéka volt? Csak most egy Sz-t is beleraktak? Úgy játszanak velem, mint egy bábuval! De ezt én nem engedem... sokáig!

Hamar reggel lett. Újra kinyitottam a szemem, most már anyát láttam meg, aki semmit sem értett az egészből. Szemében düh és agódalom keverékét vettem ki.
Aztán meglátam apa szemét is, ami egyébként barnás-zöldes, de a zöldre jobban hajt.
- Emma!
- Megmagyarázom! Kaptam egy üzenetet egy Sz.-től, hogy menjek az erdőbe. Természetesen 2 pulcsival meg egy kabáttal.
- Emma, ez veszélyes volt.
- Még nem mondtam végig... pár hülye ember ellopta a kabátom és a pulcsikat is. Az erdőig bírtam a dolgot.
- Láttad Sz.-t?
- Csak egy fekete árnyékot a fák előtt.
- Hogy nézett ki?
- Nagy kabát volt rajta, és csizma.
- Persze, mert hóvihar volt. Hogy kerültél ide?
- Foggalmam sincs. Csak arra emlékszem, hogy minden nagyon hideg volt, és még az is belémhatol. Mármint a fagy. Aztán ott feladtam a harcot.- mondtam el az igazságot, anya pedig sírni kezdett. Szemében még mindig a düh szikrái voltak, ahogyan könnycseppek is.
- Emma, akár meg is halhattál! Nem kell hinni a buta embereknek, akik ilyen hülyeséget írnak.
- Várj, most jutott eszembe, hogy valaki ismerős ember fiókjából írt.
- Kinek? Milyen képe volt?
- Baseball sapkás- cowboy maszkos.
- Hm...- gondolkodott anya.- Ismersz olyat, akin sapkát és maszkot visel?
- Nem... vagyis de!
- Kicsodát?
- Maszkos szokott lenni Sárosi Léna. Becenevén: Szétszórodó.
- Lehet, hogy ő volt az?
- Nem biztos, ugyanis sapkagyűlölő.- tűnődtem.
- Van még valaki, aki sapka-maszknániás?

- Sapka!? Gergőt szinte alig lehet sapka nélkül látni!- mondta Flóra, mikor megérkeztek Lillával, mivel anya hívta őket.
- Szerinted Gergő ezt akarná?
- Nem tudom, lehet.
- Szerintem teljesen kizárt dolog, hogy Szakács Gergő lenne az... még akkor is, ha a vezetékneve Sz-szel kezdődik.