Kövessd Az Áramlást- folytatás folytatása (FTF Fanfiction)

59. rész

*Emma szemszöge*
Adison és Ajtony belémütött párszor, de én próbáltam magam védeni. A többiek is támadtak, ám őket is bántotta a gonosz.
- Miért csinálod ezt?
- Mert... mert... mert...
- Mert?- ismételtem el, majd a hezitáló Adisonra vetettem egy szomorú pillantást.
A többiek hirtelen lefagytak, és Adisonra sandítottak. Ajtony egyaránt.
- Azt hiszem, hogy elöntött a sárga irigység... ès... és... már nem emlékszem semmire. Csak a sok haragra, és bosszúkra.- mondta Adison.
Látszik, hogy benőtt a feje lágya.
- Én pedig csak követtem őt.- vallotta be Ajtony.
- Annyira jó volt látni, hogy ti mennyire összeilletek!- felelte Adison a csapatra.- Ti tényleg tudtok valamit, amit mások nem!
- Mit? Énekelni és hangszeren játszani sokan tudnak.
- Khm!- köszörülte meg a torkát Gergő.
- És reppelni!- mondtam, majd odasúgtam Gerinek egy bocsi-t.
- De akkoris!
- Sajna nem kell több tag. Azt hittük, hogy Gerivel lesz teljes a csapat, de a lányok grátiszok! Nagyon jól értenek a szakmához, mindig ráérnek, a próbákon nem baromkodnak, és még sorolhatnám.- mondta Csabi.
- Ahwww!- mondtuk egyszerre a lányokkal.
- Akkor csak egy hatalmas félreértés történt?- kérdezte Ajtony, mintha nem is itt járna.
- Igen!- kiabálta Flóra.
- Huh, akkor nem is értettem a dolgot. Adison, olajra lépünk!
- Igen, otthon rengeteg dolgom van.
- Szent a béke?
- Szent a béke!- jelentette ki Adison, majd leléptek.

Egy kis idő múlva jutott eszünkbe az, hogy egy koncert kellős közepén rohantunk ki a helyszínről! Ideje lenne visszamenni, mert megvárattuk az embereket.
- Emma, ez nagy bátorságra vall!
- Miért? Mert képes voltam beszélni? Te is ezt tetted! Ez egy lélekerősítő beszéd volt, haver!- böktem oldalba Csabit.
- Köszi, de inkább a gitárral bajlódj! Majd elmondod a maradékot a műsor után!
- Oki!

Hamarosan végeztünk, mert sokan elmentek, és az idő nagyon repül. Végülis mosollyal a szájukon léptek le az Akvárium klubból.
- Köszönjük szépen Akvárium klub!- kiabálta a szokásos dumát Csabi, majd lefutottunk a színpadról.
Majdnem mindenki kapott egy futópacsit, pár képet lőttünk, és az utolsó ember is kiment. Vagyis nem, mert a szervezők, rendezők és mi még bent maradtunk.
- Akkor folytasd a mondandód!- mondta Csabi.
- Asszem annyi volt.
- Emma, szerintem menjünk haza!
- Nyugi, belefér még egy oriáskerekezés, nem?
- Hát... oké!

Így elmentünk a tőlünk két lépésre lévő oriáskerékre, és beszálltunk.
- Ez normális?- parodizált Flóta Flóra, mikor elindult a gigászi szerkezet.
- Honnan szedted a dumát?- érdeklődtem.
- Van egy videó, a srácok csatornáján, amiben Csabi és Szivák Zsolti "Amszerdamba" megy, és RedBull-lal fizetnek. Ide is beszálltak, és akkor mondta ezt Csabi.
- Erre emlékszem!- mondta az említett személy.- Jó móka volt!
- A videóból leszürtem.- mondta Lilla, aki ismertetett minket a videóról. Asszem én is láttam, de nem hiszem.
- Jó vloggerek lennétek!
- Köszi, akkor harmadállásban videózni fogok!
- Stip-stop első feliratkozó!- nevettem el magam.
- De a YouTube autómatikusan adja az elsőt!
- Akkor a második. Nézzetek ki az ablakon!- tereltem a témát.

Nagyon jó volt a kerékben lenni, pedig nem szeretem a magas helyeket. Tériszonyom van.
Látszólag mindenki jól érzi magát, de nem tudják magukat túl sokáig ébren tartani. Talán pár RedBull segít?

Kiszálltunk. Jó volt ismét szilárd talajt érezni a lábam alatt, majd bementünk egy közértbe, és vissza az állomásra.
- Sziasztok!- köszöntünk el egymástól, majd a vonat elindult.

Végre vége van a napnak. A koncert isteni volt- mármint ami az elején történt, Adisonék előtt-, az oriáskerék is jó volt, meg a próbák is. Ez megint az az álom, vagy még mindig ugyanott vagyok?
- Emma, leszállunk!
- Köszi Flóri!

A cuccokkal vacakolva leszálltunk, és mindenki a maga útján ment haza. Flórának a legkönnyebb, de a legmesszebb van. Lilla lakik ide közel, én pedig a Közösségi Ház környékén.
De sajna szegény Lilnek a Vén Szatyor környékén kell élnie.
Ez a falu csodás, de az a baj, hogy kicsi. Nem is az zavar, hogy kevés a velünk egykorúak száma, vagy az, hogy pár kocsi van, hanem az, hogy pirinyó! Persze, nem szeretnék a hatalmas Budapestre költözni, szó sincs róla. De jó lenne ebben az irányban fejlőnie a falunak.

Hazaértem. Anya a konyhában ült, Cirmi a lábam alatt van, apa pedig valahol a nappaliban időz.
Felrohantam a szobába, majd előkaptam valami pizsamát, lezuhanyoztam, ettem valami vacsit, és visszatértem a kiindulópontra, a szobámba.
A macska természetesen ismét elgáncsolt.
Lassan ideje lenne elvinni egy pszihológushoz, engem pedig a kórházba, gipszet szerelni a lábaimra. Főleg a jobbra, mert az fáj jobban.

Sziasztok!
Sajnálom, hogy ez egy rövidebb rész lett, de
1. 21:18 van, így kifogyott az ihlettár (majd hajnali 3-kor tér vissza)
2. Ma van az öcsém szülinapja is, lefoglal.

Remélem, hogy mindenki megérti a dolgot.
By: Źsófi/Eszter/ Đreamer

2020.07.17. 21:21