Kövessd Az Áramlást- folytatás folytatása (FTF Fanfiction)

56. rész

Reggel arra ébredtem, hogy Gergő a szobám másik végében alszik az egyik vendégágyon.
- Jó reggelt!- néztem a fiúra.
- Neked is!
- Várj, egy pillanatra bújj az ágyam alá!
- Oké!- felelte, és gyorsan elbújt a bútor mélyébe.

Lementem. Eddig senkit sem hallottam. Megnéztem a konyhát, a fürdőszobát, a nappalit és anyuék szobáját is. Sőt, a kertben sem találtam egy kósza lelket. Merre lehetnek? Talán dolgoznak, vagy már megint a tudtom nélkül mentek el a nagyihoz.

- Gergő, tiszta a levegő!- kiabáltam fel a konyhából, mire a srác gyorsan lefutott a lépcsőn.
- Ez biztos?
- Töviről-hegyire jártam a házat, senki sincs itt rajtunk kívűl.
- Biztos, hogy semmi bajuk!
- Tudom, mert volt olyan, hogy anya elment a nagyihoz, és ezt csak egy cetlivel jelezte.
- Mint azzal ott a táblán?- mutatott az előszobában lévő hatalmas parafatáblára.
- Igen, pontosan!- csillant meg a szemem, és a papír után rohantam.

Megnéztem az üzenetet. Annyi állt benne, hogy anyának és apának ismét a nagyihoz kellett mennie, majd estefelé jönnek. Valamint az, hogy Lillán és Flórán kívül senki sem jöhet át- ezzel elkéstek.- Valamint csak gyakorolni mehetek a holnapi koncertre.

- Na, minden rendben?
- Igen, csak egy szabályt megszegtem.
- Micsodát?
- Hogy Lilláékon kívűl senki sem jöhet át.- olvastam fel a szöveget.
- Nem fogják megtudni, ha este jönnek haza!
- Igaz.- mondtam egy kicsi mosollyal.- Ideje lenne reggelizni!
- Oké!

Sürögtem-forogtam a konyhában, és csináltam egy rántottát, salátát, valamint narancslét (a dobozból).
- Hamarosan kész vagyok!
- Nem kell kapkodni!
- Tényleg csak az utolsó simítások vannak hátra!

Megettük a reggelit. Gergő elmosogatta maga után a tárnyérját, majd én is.
- Van valami váltóruhád?
- Nem hoztam magammal semmit.
- Talán apa régi ruhái jó lesznek rád is!- mondtam.- Baj nem lesz, mert úgyis ki akarta dobni azokat.
- Hát, lessük meg!

Apa szekrényében tényleg találtam egy túrabakancsot, futónadrágot, és egy pólót.
- Nincs valami másik csukád?
- Talán ez itt!- mutattam egy sportcipőre.
- Próbáljuk fel!- mondta Gergő, majd felhúzta a cipőt. Jó rá, és nem utolsó sórban illik hozzá.
- Csak egy pillanatot kérek, gyorsan felkapok valamit!
- Oké. Csak egy kérdésem maradt. Merre található a fürdőszoba?
- Lent van, a folyosó végén.
- Köszönöm!- mondta Geri, majd lement.

Villámsebesen felkaptam egy nadrágot, és egy felsőt, barna csizmát, és egy pihe-puha pillangós kabátot.
A fülembe tűztem a pillangós fülbevalómat, nyakamba akasztottam a Follow The Flow-os nyakláncot, illetve azt, amit Gergőtől kaptam. Nagyon tetszik! Nekem is muszáj adnom valamit.

Elmentem én is zuhanyozni, miután Geri kiment a fürdőszobából.
Miután kimentem a gőzfelhőből, a nappaliba lépkedtem. Gergő ott ült, és telefonozott.
- Szia Gergő!
- Szia, jól nézel ki!
- Kivéve a reggeli hajam. Megyek, elintézem! Csak egy dolgot kérnék tőled.
- Mit?
- Menj fel a szobámba, és ha nem baj, akkor hozd le a Cortot és a Taylort. (Mintha lenne egy harnadik gitárom!)
- Rendben!

Elintéztem a hajamat. Gergő addigra már lent volt a gitárjaimmal. Széles mosollyal fogadott, mikor kiléptünk az ajtón.
- Átadnád az egyik gitárt?
- Ahhoz utól kell érned!- rohant nevetve a srác a Közösségi Ház felé.
- Gergő! Gergő!!- kiabáltam röhögva az utcán.
Az emberek megcsodáltak minket. Asszem a kiabálásom miatt.

Elérkeztünk az épület elé. Senki sem volt még bent, az ajtó pedig éjjel-nappal nyitva áll, mert soha, senki nem nem megy be rajtunk kívűl.
- Gergő!- kiabáltam.
- Jah, itt maradt a gitárod!- jelentette ki szórakozottan, majd átadta a hangszert.
Beléptünk az ajtón.
Leültünk, és megszereltük a húrokat, mint minden alkalommal. Muszáj, ha nem akarjuk azt, hogy két perc után elszakadjon az egész.