Rest Angeles||T.H. F.F.|| BEFEJEZETT

Tárgyalás

Ekkor már mi is elkezdtünk rohanni a kocsi felé a csomagokkal, de természetesen, ahogy ez lenni szokott, kiszakadt a zacskó, és csak úgy potyogtak belőle a dolgok. Ha ez még nem lenne elég, Jacob megállt, hogy össze tudja szedni az elhagyott élelmiszereket, miközben mi már a motorral vacakoltunk.

- Gyerünk, mi lesz már?! - idegeskedett Tom a motor miatt. - Te meg mi a frászt keresel ott kint? Azonnal szállj be!
- Siess már, Jacob!

Végül feladva futott a kocsihoz, és éppenhogy be tudott szállni, amikor elindultunk.

Egy darabig csöndesen zajlott az út, a fiúk hátul a telefonjukon hülyéskedtek. Eléggé össze lehetnek zavarodva, ugyanis sejtelmük sincs, hogy mi történt kb. 40 perccel ezelőtt.

- Khm.. - köszörültem meg a torkom, hogy egy kis figyelmet kapjak. - Szerintem.. át kellene beszélnünk, hogy mi történt, és közösen kitalálni valamit.
- Adom. Amúgy tényleg tesó, mi a jó..... mi folyik itt? - kérdezte Adam.
- Egy Emett nevű csávesz megpróbálta felszedni Stephanie-t, de mivel megtudta, hogy van barátja, ezért felvitte magához, kikötözte én meg megtaláltam és nem tudtam elég ideig kiütni, úgyhogy most üldöz. Fagyit? - zárta le egyszerűen, és teljesen nyugodtan, mintha a mondat első fele nem is lenne igaz.
- Wow, haver! Kérek! - nyúlt Jacob a fagyikért, amiket az ülésre raktunk.
- Ember! Neked meg mi bajod van? - kérdezte Debby, aki egy idő után most szólalt meg először.
- Most miért?! A fagyi segít gondolkozni! - védte magát Jacob.
- Na, jó. Szerintem meg.... - kezdte Debby, de a mondatát már nem tudta befejezni.

Szédültünk, forgott körülöttünk a világ.
Nekünk jöttek hátulról, és kicsúszott az autó.
De egyszer csak megálltunk.
Valamelyik ablaknál kopogás hallatszódott be.

- Hahó. - szólt be az egyik feketébe öltözött ember, akit láttunk a boltnál. - Rendőr vagyok. - mutatta fel a jelvényét.
Úgy láttam, hogy Tom már magánál volt, úgyhogy kinyitotta az ajtót.
- Mit csinálsz? - kérdeztem.
- Csssh!
- Scott Kimberlay, rendőrtiszt.
- Tom Holland, ember. - flegmázott.

Már fogtam a fejemet és magamban azt gondoltam, hogy: Ez hülye!!

- Emett Smith ellen van parancsunk, hogy beférkőzzünk a belső köreibe, és csődbe vigyük a drog bizniszét. Reméltük, hogy tudnak segíteni.

- Ami azt illeti, tudunk.
- Tom. - húztam be egy kicsit az autóba, hogy el tudjam neki mondani, hogy szerintem ez nem jó ötlet. - Mit művelsz? - válaszul csak kacsintott rám.

- Úgy érzem, hogy van egy oldala, amit még nem nagyon ismerek. - mondtam Adaméknek.
- Attól függ, honnan nézzük. De amúgy nem, hidd el. Te jobban ismered őt, mint bárki más.
- Tényleg? Miből gondolod? - kérdeztem Jacob-ot.
- Ez engem is érdekel. - tette le a telefonját érdeklődve Debby.
- Mindig mesél rólad, és látom, hogy sok közös tulajdonság van bennetek. Mivel ezt ő is látja, nem nehéz kitalálni, hogy veled osztja meg a legtöbb dolgot magáról. - mosolygott.
- Én is ezt látom. - tette hozzá Debby. - Nem is gondoltam volna, hogy van eszed. - ugratta Debby Jacob-ot. Úgy érzem, szimpatikus neki, mert nem szokott ilyen felszabadult lenni mások körül.

- Srácok! Megyünk az őrsre! - mondta totál nyugodtan Tom, és beült az autóba.