Nobody From Anyone [Jungkook ff.]

11#

Sírva mentem haza de amikor becsöngettem, próbáltam letörölni a könnyeimet. Rosé nyitotta ki az ajtót. Szerintem csak színlelte hogy alszik, mert nem úgy néz ki mint aki fáradt.
-Héé, Min.. - Nézett rám, én pedig beléptem de nem bírtam visszafojtani a sírást és megint kitört belőlem.
-Mi történt? - Szaladt oda Jisoo, majd Lisa is, én pedig szipogva, de elmeséltem nekik mindent.
-...De.. biztos nem önszántából csinálta.. - Mondta Lisa szomorúan.
-Amíg erre nincs bizonyíték, én nem hiszem el..
-Elhiszem, nekem is rosszul esett volna. - Ölelt meg Jisoo, majd Rosé és Lisa is. Olyan jó hogy ők mindig itt vannak nekem.
-Csinálok neked levest, gyere. - Húzott a konyhába Jisoo és leültem az asztalhoz. Rosé és Lisa is leültek velem szembe.
-Nagyon bánt.. - Hajtottam a fejem az asztalra, és a lányok megfogták a kezem.
-Meg fogjátok beszélni, mégiscsak rá vártál már évek óta.. - Mondta Lisa.
-De ha egyszer más lánnyal smárol..
-Nem önszántából, biztos vagyok benne. És amint ez kiderül, újra jó lesz minden. - Szorította meg a kezem Rosé. Megkajáltunk és felbattyogva a szobámba ledőltem az ágyra. A plafont bámulva gondolkoztam, és Lisa pedig próbált aludni mellettem. Mikor már elhatároztam hogy én is alszom, magunkra húztam a takarót és lehunytam a szemem.
Másnap reggel habár élni se volt sok kedvem készülődnünk kellett a koncertre. Délelőtt a szomszéd városba utaztunk és még próbáltunk kicsit, majd elkezdődött a koncert. Akartam hogy egyszer legalább Jungkook a színpad mögül nézzen, de.. ez most nem lehet. Annyira rosszul érzem magam. Énekeltünk, és igyekeztem leplezni a tengap esti fájdalmaim és próbáltam mosolyogni de a szerelmes számoknál mindig elsavanyodott az arckifejezésem, főleg hogy tökéletesen illenek a szituációra. A koncert közbe rengeteget gondolkoztam de nem akartam hogy a fanok aggódjanak ezért mosolyogtam ahogy tudtam. Mikor vége volt késő délután levonultunk a színpadról és kifújtuk magunkat.
-Aranyosak voltak, azt hiszem mind kitettünk magunkért. - Bólintott Lisa ránknézve.
-Szerintem is. Bár láttam hogy egyszer kétszer elszontyolodtál. - Lökött meg enyhén Rosé.
-Oh.. igen, de nincs probléma.. Jól vagyok. - Mosolyogtam halványan.
-Remélem is. - Ölelt át. Hazamentünk és a kanapén ültem Roséval és Jisooval, éppen filmeztünk. Lisa már elment aludni. Popcornt eszegetve néztük Roséval a filmet ugyanis Jisoo inkább telefonozott.
-Jesszus! - Szólalt fel Jisoo.
-Ugye? Nem hiszem el hogy szakítani akar! - Hitetlenkedett Rosie.
-Nem, nem a film.. Ez! - Tartotta középre a telefont és feléhajoltunk. Egy videó volt "Min depressziós?" címen. Jaj ez már most nem kezdődik jól. A videóban be voltak vágva a régebbi kocnceertjeinkről a fankamerák amik engem vettek, és a mai koncertünkről.. Tökéletesen látszódott hogy a régebbi koncerten a Boombayah számunk végén folyton ugráltam meg mosolyogtam és szaladgáltam a színpadon de ma csak egy helyben ugráltam. Össze volt hasonlítva a sok szerelmes szám is amit mosolyogva adtam elő de a videón látszódott hogy ma majdnem elbőgtem magam. Minden videón látszódott hogy bajom van.. PEdig pont ezt akartam elkerülni. Beletúrtam a hajamba idegesen.
-Annyira hülye vagyok! Miért..?
-Nem vagy hülye! A fanok ilyenek.. Ha látják hogy rosszul vagy már aggódnak. Természetesen rossz nekik látni hogy így el vagy szontyolodva amikor minden koncerten végig mosolyogsz meg ugrálsz és beszélsz a fanokkal. Sokszor kiestél a ritmusból és késve táncoltál, nyilván aggódnak.. - Magyarázta Jisoo.
-De pont ezt akartam elkerülni. Ahh... ezt a fájdalmat nem könnyű leplezni. - Dőltem hátra.
-Min, meg fogjátok beszélni. Ne aggódj.
-Ma még nem is keresett... Annyira fáj.. - Hajtottam le a fejem, és Jisooék próbáltak vígasztalni de végül elmentem lefeküdni.. Az ágyamba.. ahol már Lisa is aludt. Másnap reggel már rég fent voltam de semmi kedvem se volt kikelni az ágyból. Lisa is felkelt és rám nézett.
-Hmmn, rég fent vagy?
-Igen..
-Ahh, én olyan jót aludtam. - Ült fel.
-Legközelebb az ágyadba szundikálj ilyen jót. - Néztem rá.
-Jó, próbálok na. Készülődök~. - Ment a szekrényéhez.
-Hova..?
-A lányokkal megyünk vásárolni. És te is velünk jössz.
-Nem jövök..
-Deee igen.
-Nem.. Kérlek had maradjak itthon. Semmi kedvem most.. Semmihez.
-Ah.. Jó.. Akkor hozzunk neked valamit? - Hajolt felém.
-Életkedv üdítőt egy kis elfelejtemategnapestét gumicukorral, köszi.
-Szegény. - Adott puszit a fejemre és elkezdett öltözni, majd mikor kész volt, lement a lányokhoz. Kis idő után hallottam hogy elmentek én pedig jó ideig csak forgolódtam az ágyamban és gondolkoztam, amikor rezzent a telefonom..