Nobody From Anyone [Jungkook ff.]

6#

-Sziaa. - Mosolyodott el a lányok meg mind a hátam mögé jöttek.
-Szia, vigyed, haza se hozd. - Lökött ki az ajtón Lisa, ezzel pedig Jk-nak ütköztem. A lányok elnevették magukat.
-Ha nem kell akkor megtartom. - Nevetett Jk is, én pedig már most elvörösödtem.
-O-oké, inkább menjünk. - Léptem el gyorsan tőle és a lányokra néztem. - Majd jövök.
-Sziasztoook! - Integettek mind, majd hátat fordítottunk és elindultunk a park felé.
-Jó fejek a bandatagjaid. - Nézett rám.
-És égőek. Nagyon. - Bólogattam.
-Inkább viccesek. Most komolyan súgtak a telefonba hogy mit mondj? - Nézett rám, mire én is rá néztem majd elkaptam a tekintetem elvörösödve. Ez olyan cikiii.
-Dehogy.. Csak.. Üm... Csak Lisa mondta hogy ne dadogjak.
-Aha. - Nevetett, nekem pedig nagyot dobbant a szívem. Imádom a nevetését.. És kettesbe vagyok vele, el se hiszem. - Ha az megnyugtat, engem is körbeültek a srácok. Reggeli után leültem az asztalhoz a telefonom magam elé téve és néztem a kijelzőt, hogy mikor hívsz. A srácok közbe azzal szívattak, hogy "Tuti elfelejtett téged, te kis naív" ,meg ilyenek, de amikor megcsörrent, akkor hatalmas kő esett le a szívemről. - Mesélte. Wow, szóval a hívásomra vártak. Köszönet a lányoknak hogy nem hagyták hogy ellentmondjak nekik.
-Hű, akkor jól tettem hogy felhívtalak. De először nem mertem.
-Miért? - Mosolyodott el.
-Mert.. nem tudom, ilyen vagyok.
-Khmkhm, aranyos.. - Köhintett, mire elvörösödtem.
.Hagyd abba.. - Mosolyogtam az orrom alatt és közbe beértünk a parkba.
-Hé, holnap fordított nap lesz, leszel a sminkesem? - Mosolygott rám. A fordított napon általában a srácoknak van egy kis előadásuk ahol az új számukat adják elő, a sminkesek pedig próbálnak az új albumunkhoz, mi meg kisminkeljük a srácokat. Nem tudjuk miért találtuk ezt ki, talán mert vicces szituk szoktak belőle születni.Most leszünk a fordított napon először velük, eddig mindig másik bandát kaptunk, de most az ő sminkeseikkel fogunk cserélni.
-P-persze, de nem tudok jól sminkelni, úgy bízd rám az arcod.
-Nem baj, egy minimális szinten csak tudsz. - Ült le a padra.
-Hát.. - Ültem le mellé. - Talán egy két dolgot. De ha véletlenül bohóc sminket csinálok neked, akkor ne csodálkozz majd, ha a fanok röhögnek mikor rád néznek.
-Ne légy olyan gonosz. - Nevetett aranyosan, majd átkarolt és magához húzott. - Sokat változtál.
-Emlékszel a régi kinézetemre? - Néztem rá pirultan.
-Igen, teljesen.. Kis fangirl voltál aki majdnem szívrohamot kapott mikor megölelt engem.
-T-tudom.. Most is ez a helyzet.
-Viszont nőiesedtél, és talán nőttél is.
-Igen, kemény 5 centit, de még mindig kicsi vagyok. - Bólintottam.
-Viszont nem csak magasságilag nőttél. - Mosolyodott el huncutul majd lejjebb hajtotta a fejét én pedig elvörösödve eltoltam az arcát.
-T-te.. Ahh. - Takartam el az arcom. Nem sokszor beszéltem még vele élőben, de mégis olyan érzésem van, mintha már születésünktől ismernénk egymást és jó barátok lennénk. Pedig ez több mint barátság. - T-te komolyan ennyire megfigyeltél?
-Férfi vagyok.. - Nevetett és kicsit ő is elpirult, de ettől függetlenül nem zavartatja magát.
-Attól még nem kéne kukkolnod a fanokat.
-Vedd már el onnan a kezed. - Emelte el lassan az arcomtól a kezem és mosolyogva nézett rám. - Istenem de vörös lettél. Aranyoooos. - Fogta meg az arcom mindkét kezével.
-E-elterelted a témát. - Néztem másfele, de a fejemet nem fordítottam el.
-Én csak egy fant figyeltem meg.. És az itt ül előttem. - Mosolygott. - Nézz a szemembe.
-A-a.. - Ráztam meg a fejem zavartan.
-Jagi.. - Mondta lágy hangon, mire akaratlanul is a szemébe néztem. Ő aztán tudja hogy oda meg vissza vagyok érte. - Szeretlek.. És örülök hogy végre egymás közelében vagyunk
-Én is.. - Mélyültem el a szemeiben, ő pedig megsimogatva az arcom közelebb hajolt. El akartam húzni a fejem de tudta hogy csak zavaromban húznám el ezért tartotta. Adott egy lágy szájrapuszit és a pulzusom az egekbe szökött. Úristen, ebből én még többet akarok.. Nem Min, őrizd meg a hideg véred, nehogy letámadd..
-Imádom mennyire zavarban vagy.. - Mosolygott ezer vattosan és inkább közelebb ülve hozzá megöleltem és a vállába fúrtam az arcom. Annyira tökéletes..
-Jungkook.. Most már ígérd meg hogy nem fogunk elszakadni egymástól..
-Ígérem.. - Fogta meg a kezem és összekulcsolta a kisujjunkat. Elhajoltam és összeérintettem a kezünket.
-Olyan kicsi kezem van. - Néztem az enyémet nevetve az övéhez képest.
-Cuki.. - Húzta a szájához és adott rá egy puszit, mire elmosolyodtam pirulva. - Ha tudnád mire képes ez a kéz.. - Nézte a sajátját, mire még jobban elvörösödve felálltam.
-Khmm, oké, menjünk. - Mondtam, mire elmosolyodott és felállt majd tovább sétáltunk .Végig elbeszélgettünk mindenről, amiről csak lehetett, majd hazakísért a dormhoz késő délután.
-Akkor holnap találkozunk.. - Mosolygott.
-Igen.. Szia.. - Néztem fel rá elmosolyodva ő pedig adott egy puszit a számra és megvárta amíg bemegyek. Bementem és bevágva magam után az ajtót neki dőltem és a szívemre tettem a kezem. Életem legszebb napja.
-Megjött Min! - Kiabált Rosé kinézve a konyhából, majd Jisoo és Lisa is leszaladtak és mind odajöttek hozzám.
-Mi volt? Mesélj, gyere! - Húzott a kanapéhoz Lisa és leültetett majd mind körbeültek.
-Uh, n-nagyon jó volt.. Ez már tényleg több mind barátság.. És lehet több is lesz belőle.. - Mosolyogtam boldogan.
-Megcsókolt? - Kérdezte Jisoo csillogó szemekkel.
-Neem, de. .Kaptam két szájrapuszit és már az is varázslatos volt.. Annyira tökéletes, ahogy elképzeltem.. - Meséltem. - É-és.. Perverz.
-Tényleg? Mi az, letapizott? - Nevetett Lisa.
-Nem, viszont mondta hogy nem csak magasságliag nőttem, majd ide nézett. - Mutattam a mellkasomra, ők pedig elnevették magukat.
-Na, összeilletek. Miért nem mondtad neki te is, hogy "látom te is nőttél..", és lenéztél volna.. - Mondta Rosé, mire elvörösödve elnevettem magam.
-M-mert én nem teszek ilyen megjegyzéseket, egyszer se tévedt oda a tekintetem. - Forgattam a szemem mosolyogva.
-Hát ezt nehéz elhinni. - Szívózott Jisoo, mire meglöktem mosolyogva. - Ah, várom a holnapot. - Mosolyogtam. a nap további része egész jó hangulatba telt, ez egy szép nap volt.