Roli
Az ajtó kinyilt és fellélegeztünk.
-Csak én vagyok...
Lépett be mama.
-Gyere kiviszlek innen. Ha meglátnak majd azt mondom nekem kellett a segítséged.
Feltápászkodtam és egy csókot nyomtam Anna homlokára.
-Látom meg beszeltétek a dolgokat.
Forgatta meg a szemét mama.
-És tökéletesen egyet értettünk mindenben.
Vigyorogtam, majd az ajtó felé indultam. Mama becsukta mögöttünk az ajtót és szúrós pillatást vetett rám.
-Ezt minél hamarabb hagyjátok abba. Ne menjetek szembe a dolgokkal.
-Semmivel nem megyünk szembe. Legalábbis semmi olyannal amiért kár lenne.
Sétáltam le a lépcsőn.
-Fiam. Férjhez akarják adni... Ez ellen senki nem tehet. Hidd el a lelkem salyog értetek, de addig legyen vége míg nem fog jobban fájni.
-Már így is fájna annyira, hogy nem bírnám ki.
Léptem be a konyhába,ahol Miska bá és Julianna asszony érdeklődve nézett.
-Hát te?
-Nekem jött segíteni mert... Mert arrébb kellett tolni pár bútort, hogy alatta is ki seperjek.
Mosolygott kissé erőltetetten mama.
Az öregek megrántották a válluk és tovább reggeliztek. Én pedig felkaptam egy szendvicset és mentem is a dolgomra. Valamit ki kell találnom ez ellen a probléma ellen.
Délután lehetett mikor a kisasszony lelátogatott az istállóhoz,de nem köszönhettem neki ahogy szerettem volna mert voltak egy páran rajtunk kívül ezért fent kellett tartani a látszatot. Ezért folyamatosan szivattuk egymást pontosabban ő engem ahogy azt illik. Ismét átnyergelhettem 10-szer azt a kurva lovat. Természetesen vágnom kellett a jó pofát. Amikor viszont mindenki kiment és csak ketten maradtunk ledobtam a nyerget a földre, elkaptam a derekát majd a szemébe nézve megcsókoltam. Istenem de hiányzott.
-Drága volt az a nyereg.
Szólalt meg egy levegő vétel közben.
-Nem érdekel. Van 10 másik.
Toltam a falhoz. Benyultam a pólója alá és a csípőjét közelebb húztam. Sajnos ez ennyiben is maradt mert lépteket hallottunk és eltolt magától. Tomi jelent meg és méregetve nézett minket.
-Mit akarsz itt?
Tért a lényegre "kedvesen" a szerelmem. Jól tette.
-Azt mondták menjünk el lovagolni és beszélgessünk valamit.
Hű ez aztán a lovag. Tud csajozni. Legalább azt mondaná magától jött.
-Hjajj.. Menjünk.
Sóhajtotta Anna, mire éreztem hogy az álkapcsom megfeszül.
-Kérlek takaritsd ki a lovam boxát.
Kaptam az utasítást. Ó hát hogyne igenis. Azonnal.
-Ahogy a kisasszony óhajtja.
Azzal megfogtam a villát és neki láttam. Remélem érezte a gúnyt a hangomban.
-Várj meg kint légyszíves. Még ki hozom a PÁLCÁM.
Küldte ki a köcsögöt. Hm hercegnő most ahogy felhuztam magam biztos kapnál vele...
-Fejezd be!
Fogta meg a karom.
-Mit kisasszony? Ne foglalkozzon velem menjen csak nyugodtan az úrral! Én addig kitakarítom itt a helyet. Úgyis ez a dolgom.
Néztem a szemébe. Mire megcsókolt felkapott egy pálcát és kiszaladt.
Miért basztam fel magam ezen? Had menjen ha menni akar. Csak ne azzal menne....
