Roli
Folyamatosan gyorsultam és láttam rajta, hogy élvezi. A jobb kezével az ágy takarót markolta, a ballal pedig a hajamba túrt és a fejem a melle közé húzta. Nagyon szerettem volna uralkodni magamon, de az járt a fejemben mennyire kívánom és majdnem elvesztettem.
-Aahh! És akkor még nekem mondod,hogy nyugodjak meg
Lihegte. Észre s vettem, hogy folyamatosan erősebbet lökök. Elmosolyodtam és már csak azért is.. Ez egy ideig így ment amíg azt nem láttam, hogy elfog menni. Egyszerűen csak abba hagytam mindent mire kissé haragosan nézett a szemembe.
-Ezt most miért?
-Nem mehetsz el előttem.
Elképedve bámult rám.
-Miii?
-Jól hallottad.
És újra kezdtem, mire ő nagyot sóhajtott. Én meg elröhögtem magam.
-Talán valami gond van?
-Áh semmi. Csak nyugodtan játsz tovább. Baszzus
Sóhajtott a végén,aminek oka az volt, hogy megálltam. Benne maradtam. Éreztem ahogyan a lapockámon görcsbe rándulnak az ujjai és lassan végig húzza rajta. Ez még jobban fel izgatott. Löktem egy utolsót és egyszerre mentünk el. Mellé feküdtem, ő pedig a mellkasomra tette a fejét.
-Eddig veled a legjobb.
-Hm. Ez aztán a dicséret. Minden lány arra vágyik, hogy össze hasonlítsák az előzőkkel.
-Hidd el nekem. Ez elég nagy dicsőség. Azért nem eggyel tudlak hasonlítgatni.
-Kösz.
Azzal elfordult. Bennem pedig hirtelen nagyon szar érzés lett. Ne már. Mindig ez lesz ha megbántom? Át karoltam a derekát és belepusziltam a nyakába.
-Viszont, te vagy az első aki iránt érzek is valakit.
Majd arcon csókoltam és a hajába fúrtam a fejem. Reggel hamarabb keltem mint ő. Egy darabig csak néztem ahogy alszik majd elkezdtem cirógatni az oldalát meg simogatni a fejét.
-Jó reggelt.
Nyitotta ki nyújtózkodva a szemét.
-Jó reggelt.
Nyomtam egy puszit a homlokára.
-Hány óra?
-Olyan 8 körül lehet.
-Menni kéne.
Nézett maga elé, unottan.
-Gyerekek nem akarok zavarni, csak be kell mennem a ruhámért.
-Mosolyogva ráztam a fejem. Az ő ruhája az én szobámban? Kicsit át látszó. Kinyotottam az ajtót és beengedtem. Mire ő gyorsan körbe nézett és idegesen ki felé indult.
-Nincs meg?
Dőltem neki az ajtó félfának.
-Öhm.... Nem. Úgy látszik nem itt hagytam.
-Csodálkoztam is miért az én szobámban hagytad.
Vigyorogtam.
-Hagyj engem fiam.
Viharzott ki az ajtón.
-Kérdezhetek valamit?
Fordult felém baba.
-Bármit.
-Milyen volt a gyerekkorod?
A szám kicsit megfeszült és leültem az ágyra.
-Hol kezdjem?
-Ahol szeretnéd. Mi történt anyukáddal? Már ha nem gond, hogy megkérdezem.
-Nagyvonalakban szerintem tudod. Anyám őrülten szerette apám és ez lett a veszte. Egyik nap apa haza jött holt részegen anya pedig nem olyan kaját csinált ami neki kellett. Ezért először csak pofon vágta... Aztán...
