Újra

XV.

A percek szinte végtelenné váltak a kis vendéglőben, ahogy a két shinobi egymás szemében elveszett. Viszont, míg az egyik szinte haragosan méregette az előtte állót, addig a másik írisze értetlenséget sugárzott.

-Tsunade-sama.-szólalt meg a nő mögött álló fekete hajú.

-Hallgass Shizune!-vetette oda a válla felett, majd újra a rózsaszín felé nézett. Végigmérte tetőtől-talpig.-Menj haza és öltözz át!-utasította.-Egy ninjával akarok megküzdeni, nem egy menyasszonnyal.-mondta csöpögő gúnnyal a hangjában. Sakura szívét minden szó mélyen megsebezte.-Félóra múlva a régi edző pályánkon.-fordult sarkon az idősebb nő és kifele tartott a helyiségből. Az ajtó előtt megállt és hátra pillantott.-Ne késs!-morogta, majd elveszett a az ajtó mögött.

Shizune bűnbánóan meredt a társaságra, majd meghajolt és sietve rohant az egykori hokage után.

Nem csak a barátnők, de a hely többi vendége is szemtanúja volt a párbeszédnek. Döbbenten pillantottak az ott maradó rózsaszínre, akinek szemei még mindig arra a pontra meredtek, ahol pár perce még a mestere állt.

-Hát ez...-kereste a megfelelő szavakat Ino.-Kifejezetten furcsa volt.-nézte a kezei közt pihenő poharat. Nem tudott, mit kezdeni ezzel a helyzettel.

-Mit fogsz most csinálni Sakura-chan?-kérdezte lágy hangján a Hyuga.

-Megküzdök vele.-lehelte maga elé Sakura, de nem nézett hátra.-Most megyek.-indult meg.-Még át kell öltöznöm.-lépdelt kimérten az utca felé. Végig magán érezte a barátnői és a többi vendég tekintetét, de ez most cseppet sem érdekelte. Végül, ahogy Tsunade az előbb, most ő is elveszett a kijárat mögött.

-Na..-pattant fel Ino.-Én utána megyek, mielőtt valami hülyeséget csinál.-tette le a fizetséget.

-Én is megyek!-helyeselt Hinata és ő is felpattant.

-Te nem jössz Temari?-kérdezte a szőke a harmadiktól, aki még mindig a helyén ücsörgött.

-Én jobbnak tartom, ha minél messzebb vagyunk attól a helytől.-felelte könnyedén. Ino értetlenül meredt rá. Ezt látva Temari szólásra nyitotta ajkait.-Ha azok ketten összecsapnak, még az is meglehet, hogy Konohát is romba döntik.-tolta állásba magát ráérősen.-Nem szeretnék ott lenni, mikor megkezdődik a pusztítás.-magyarázta.-Plusz szerintem ez csak rájuk tartozik.-hümmögte.

-Ez is egy szemlélet.-vont vállat megértően a szőke.-Mi azért menjünk.-pillantott Hinatára, aki egyetértően bólogatott.-Akkor, még beszélünk.-rohantak ki integetve.

-Ha ép bőrrel kikerültök onnan.-mosolyodott el, majd lassacskán ő is elhagyta a helyet, ahol a távozásuk után minden visszatért a megszokott mederbe. Persze ez csak a felszín volt.

****

A fiatal nő lassacskán hazaért, mikor barátnői utolérték. Lihegve kapkodták a levegőt, míg Sakura kinyitotta otthona ajtaját és sietve nekiállt a készülődésnek. Besétált a szobájában és szekrényéhez lépve elkezdte kipakolni ruháját, fegyvereit, felszereléseit. Mindent, ami egy shinobi számára elengedhetetlen. Minden darabot úgy öltött magára, mintha akkor venné fel utoljára. Szemei ridegen meredtek a semmiben, miközben testében el kezdett felhalmozódni az izgalom. Mikor kilépett a szobája ajtaján, két barátnője a kanapén ülve feszülten emelte rá a tekintetét.

-Biztos jó ötlet összerúgnod a port Tsunade-samával?-döntötte oldalra a fejét a szőke és próbált a tőle megszokott hangnemben kérdezni, de ő is feszült volt.