A kávéház 2 (Befejezett)

🍵Negyedik🍵

Lan Xichen pov.
– El fogunk késni! – sürgettem a férjemet, aki még mindig vacakolt valamivel. Pedig késésben vagyunk egyfontos fogadásról.
— Jól van, na! Én igyekszem! Nem értem miért akarod ennyire, hogy menjek! – morogta A–Cheng, mire idegesen felhorkanottam.
— Mindenkinek ott lesz a párja! Pont én áruljak egyedül petrezsejmet?
– Hát persze! A nagy Lan Xichen nem bír kihagyni egy estét sem!
– Az ég szerelmére, itthon voltál egész nap, elkészülhettél volna, de nem! Az utolsó pillanatra hagytad! — morogtam idegesen és ismét az órára néztem.
– A gyerekkel voltam egész nap! Oké? Ne sürgess! – mondta A—Cheng idegesen.
– Késésben vagyunk! Miért ne sürgesselek?! Az én hibám talán, hogy a cipődet se látod a hasadtól?! Igyekezzel már!!! — üvöltöttem, de ezúttal nem kaptam választ. A—Cheng megsemmisülve bámult rám és nekem ekkor jutott el az agyamig, hogy mit mondtam.
– Úristen...drágam, ne haragudj! Nem akartam! – próbáltam megölelni, de hangosan sírni kezdett és elfutott a nappaliba. Utána siettem és a kanapén ölelgetett egy párnát, miközben hangosan zokogott. Gyűlöltem magamat, hogy megríkattam őt.
– Édesem...
– Te nem tudod, hogy milyen ez! Ha ronda vagyok akkor mond azt, de ne fogd a babára a dolgot! – szipigott.
– Kicsim, annyira sajnálom, amit mondtam! Nem vagy ronda, csodálatosan szép vagy! – mondtam őszintén.
– Ott majd mindenki jobban fog kinézni, mint én! Mindenki szép vékony lesz! Csak én vagyok egy bálna!
— Ez nem igaz, kincsem! Te leszel ott a legszebb! Számomra biztosan! A többiek meg csak féltékenykedjenek, az én szép férjemre, aki a hasában hordja a gyerekemet! A többiek meg mind anorexiás barmok!
– Én is az akarok lenni! Anorexiás barom akarok lenni!
— Kicsim nem kell annak lenned, édesem! Most már ne sírj, jó? — öleltem magamhoz, mire csillapodott a sírása és megtörölve az arcát hozzám bújt.
– Akkor nem vagyok kövér? – hüppögött.
– Nem vagy az, édesem, nem vagy az. — pusziltam homlokon. Ilyenkor úgy érzem bár dzsin lennék, hogy valóra válthassam a kívánságait, de egyenlőre csak annyit tehetek, hogy szívemből szeretem őt.