Gyógyír (Harry Styles FF.)

3. Könnyű kezdés, nehezebb folytatás?

Az első nap után Harry valami elviselhetetlenné vált. Hisztis volt, sokszor bunkó de leginkább nemtörődöm. Napokon keresztül alig kommunikáltunk, amitől elég kellemetlenül éreztem magam. Alig bírtam belőle kiszedni bárminemű információt és megvoltam lőve, hogy mit is kellene most csinálnom. A kérdéseimre nem válaszolt, az első napon tanúsított étvágya egyenlő lett a nullával a szúrós tekintetéről nem is beszélve.

-Scarlett! -szólt oda nekem kicsit hangosabban. -Hoznál kérek egy fájdalomcsillapítót? -folytatta kedves hangnemben, ami az utóbbi napok után kellemesen simogatta a fülemet.

-Tessék, itt is van. - nyújtottam neki oda egy perccel később a pirulát és egy pohár vizet.

-Köszönöm. -vette be vízzel kísérve, majd nyújtotta nekem vissza a poharat. Már épp vittem volna a konyhába mikor utánam szólt. -Scarlett. -kezdte. -Ne haragudj az utóbbi napok miatt. Elég feszült voltam és kicsit szarabbul éreztem magam. Bunkó voltam, nem veled kellett volna így bánnom. Ne haragudj érte. -ismerte be.

-Semmi gond Harry. - simítottam végig karján, aminek hatására egy ellenállhatatlan mosolyt küldött felém.

A nap további része csendesen telt. Nem igazán beszélgettünk. Míg ő a tévét bámulta, bár hozzá teszem nem úgy vettem észre, mint aki figyeli is mi megy benne, én nekiláttam egy könyvnek, amit már rég elszerettem volna olvasni.

Délután, annyi felüdülés történt még a napunkban, hogy Greg, Harry egyik alkalmazottja jött, hogy megtornáztassa.

Másnap meglátogatta Harryt a nővére Gemma, aki nagyon kedves. Mivel Gemma maradt pár órára, így én leléptem és intéztem egy nagyobb bevásárlást. 

-Cara, szia. Figyelj tudom eltűntem, de holnap visszahívlak ígérem, ma már nem fogok ráérni. -vettem fel egyből a telefont, amin legjobb barátnőm hívott. Már az előszobában álltam, mikor még váltottunk két gyors szót, majd letettem a telefont.

-Scarlett. Itt vagy, szuper, nekem mennem kell. -lépett elém Gemma, Harry nővére, majd hirtelen a nyakamba borult. -Köszönöm, hogy ilyen rendes vagy az öcsémmel. Állítása szerint imádni való vagy. -lelkendezett Gemma, amin magam is meglepődtem. A szavak hallatára, amiket Gemma elcsiripelt Harry egy szégyenlős mosollyal tűnt fel pár perccel a nővére után. Miután Gemma távozott, kínosan nevetve megrázta a fejét és vissza battyogott a nappaliba.

Az este folyamán megint a torkomban dobogott szívem, hiszen megint jött a fürdetés. A első nap után mázlimra a torna után Greg ezt mindig elintézte, amiért iszonyat hálás voltam.

-Halihó. -Hallottunk meg hirtelen Greg hangját, mikor már Harryvel fürdeni készültünk.

-Szia. -köszöntem vissza kedvesen. -Bocsi, ha zavarok itt hagytam a pénztárcám. -mondta, majd megindult a konyha felé.

-Reggel sütöttem egy csomó sütit, vigyél belőle nyugodtan. -lépkedtem utána kedvesen.  -Meggyes piskóta.

-Úristen, azt imádom.  -örvendezett, majd hirtelen nyomott egy cuppanós puszit az arcomra, amin én is egészen meglepődtem. Szemeimet Harryre kaptam, aki mintha dühösen nézett volna vissza rám. Gregnek tettem el sütit, majd miután elment Harryt hívtam, hogy menjünk fürdeni.

-Tetszik neked igaz? -kérdezte hirtelen tőlem Harry, mire kb köpni nyelni nem tudtam.

-Ez mégis milyen kérdés?

-Egyenes. -vágta rá. -Tetszik igaz? -kérdezte megint egyértelműen.

-Helyes, de cseppet sem fog meg. -mondtam őszintén. -A részemről nem érzek semmit.

-Te viszont tetszel neki. -folytatta morogva. -Ha kikezd veled ne hagyd magad. Nem egyenes a nőkkel.

-Harry nyugi. Még csak meg sem fordult a fejemben, hogy bármi lehetne köztünk és nem is fog.

-Oké, csak figyelmeztetlek.

-Köszönöm, de nem kel figyelmeztetned. Nagylány vagyok,eldöntöm a dolgaimat magam. Most pedig irány fürdeni. -mutattam a fürdő felé, majd miután Harry elindult halkan követtem.

Zavarom meghozta a helyiségbe való belépés. Harry szemeit éreztem arcomon, ami elég kellemetlen volt miközben éppen a nadrágjától kezdtem már megszabadítani.

-Sokkal jobban vetkőztetsz, mint Greg. -nevetett pimaszul.

-Igazán köszi. -nevettem én is, de inkább kínomban, épp elég volt megbirkóznom remegő ujjaimmal, erre még be is kellett szólnia. Az előzőnél sokkal kellemetlenebbül éreztem magam Harry meztelen társaságában, egyrészt nyilván a körülmények és a beszólása miatt, másrészt a helyzettől, hogy mennyire rá tudnám vetni magam.

-És én tetszem neked? -kérdezte hirtelen, ahogy elfoglalta a helyét a kádban.

-Hogy tessék?

-Én tetszem neked? -kérdezte újra pimasz mosollyal az arcán. -Őszintén.

-Nos nem is tudom, ez nehéz, alig ismerlek. -tereltem.

-Ugyan már. Ha Greg kb nulla ismeretség alapján nem fog meg, akkor rólam csak tudsz egy mondatot alkotni.

-Én.. -habogtam. -Nos igen, mármint szerintem helyes vagy. És egész jó arc is tudsz lenni. 

-Szóval tetszem neked. -szögezte le.

-Én nem ezt mondtam. -ellenkeztem továbbra is habogva zavaromban. 

-De igen. -tett hozzá.

-De nem.. Harry, kérlek, ahh, ne tedd kínosabbá. -kérleltem. 

-Zavarba hoz, hogy meztelenül látsz engem? -kérdezte megint hirtelen.

-Öö, nem?! -kérdeztem vissza lángvörös arccal.

-Mert úgy tűnik, hogy igen. Mármint úgy tűnik zavarban szoktál lenni. -mondta egyszerűen.

-Harry!!! -szóltam rá kínosan nevetve. -Hanyagolhatnánk a témát?

-Oké, okéé. -nevetett vidáman.

A fürdés után Harry vigyorgó tekintete követte a kezeimet, ahogy megtöröltem a lábait.  Szemeimet kínosan sütöttem le, amikor kézfejemmel véletlen hozzáértem ott. Próbáltam úgy tenni, mintha észre sem vettem volna, de kezeim túlzott remegése valószínűleg könnyen elárult mennyire is zavarban vagyok. Nagyot nyelve vettem tudomásul miután az alsójával a kezemben fordultam vissza felé, ahogy enyhén megkeményedett az érintkezésünkre. Mivel, amúgy is kerülöm, hogy véletlen is ránézzek, legalábbis igyekszem minél inkább így is tűnni, így valószínűsíthetően nem látta, hogy megláttam az enyhe merevedését. Ujjaim alatt jobban izgett mozgott és mozdulataimat megelőzve húzta magán fentebb a nadrágot, amiben aludni készült.